A te családodban is legendák keringenek egy-egy kivételes látású felmenődről? És láttad már ugyanezeket a rokonokat újságot olvasni? Ha igen, biztosan te is észrevetted, hogy bár a papa jól lát, az újságot mégis fél méter távolságból próbálja kibetűzni. Akármilyen jó is volt a szeme egykor, az öregszeműség utolérte, és te is ugyanígy jársz majd.

Ez sajnos nem riogatás. Az öregszeműség (presbyopia) senkit sem kímél. Akinek fiatal korában kiváló volt a látása, annak is elfárad 40-45 éves korára a szeme.

Mi az az öregszeműség?

Ahogyan a kor előrehaladtával a bőr elveszti a feszességét, a haj a fényét, a szemlencsének is csökken a rugalmassága. Ez utóbbit nevezzük öregszeműségnek, ami – a bőr és a haj öregedéséhez hasonlóan – minden embert érint. El kell fogadnunk, hogy nemigen lehet megelőzni, hiszen a természetes öregedési folyamat része. Az egész probléma hátterében a kötőszöveti rostok rugalmasságának csökkenése áll, ami miatt a szemlencse egyre kevésbe képes fókuszálni.

Mit okoz az öregszeműség?

Az öregszeműség következtében fokozatosan romlik a közellátás. Először azt veszed észre, hogy a normál 25-30 centis olvasótávolságod nőni kezd, vagyis egyre távolabb kell tartanod a papírt vagy messzebbről nézni a kijelzőt, hogy ne csak homályos kis foltokat láss a betűk helyett. 40-45 éves kor felett a szem átlagosan 5-10 évente romlik egy dioptriát. Mire az ember eléri a 60-at, addigra megáll a szemromlás folyamata, viszont a szemüvege is erősebb lesz kb. három dioptriával.

Azt is érinti az öregszeműség, akinek egyszer már műtötték a szemét?

A válasz egy szomorú igen. A két dolog független egymástól. Előfordulhat, hogy mondjuk egy 30 éves megműtteti a szemét, mert nagyon rosszul lát, viszont nem szívesen visel vagy egyáltalán nem viselhet szemüveget vagy kontaktlencsét, de mire eléri az 50-et, elkezd romlani a szeme. A lézeres kezelés végleges megoldást jelent az adott problémára, de a még be nem következett eseményekre nem tud előre reagálni. Természetesen nem csak az öregszeműség miatt romolhat a látás. Egy (kezdődő) cukorbetegség, szürkehályog, zöldhályog, más szemészeti betegségek, egyes belgyógyászati vagy autoimmun betegségek, vagy akár életmódváltozás, hormonváltozás hatására is elindulhat a látásromlás folyamata – és ez még nem is a teljes lista. Ilyen esetekben egy korábban elvégzett látásjavító műtét nem jelent védelmet.

De mi lenne, ha ettől tartva fiatalon sem élnénk a lézeres látásjavítás lehetőségével? Az tiszta, hogy nagyjából 3 dioptriát mindenkinek romlik nyugdíjas korára a szeme. Ha viszont már tizen-, huszon-, harmincpár évesen erősebb szemüveget vagy kontaktlencsét hordasz, azzal a plusz 3 dioptriával 60 éves korodra elérheted azt, hogy a saját törölköződet sem találod meg zuhanyzás után, amikor nem viselsz semmiféle lencsét. Nem biztos, hogy megéri.

Akiket zavar a minimum hármas dioptria, és legszívesebben eldobnák az olvasószemüveget, azoknak találták ki az „olvasószemüveg kezelés”-t. Ez az eljárás idősebb korban is megoldást jelenthet a nagy, közös problémára, az öregszeműségre. Az pedig, hogy ki mennyit szeretne olvasni és monitor előtt dolgozni 40 felett, már egyéni döntés kérdése.

Forrás:

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/oregszemuseg

Úgy gondolod, ismered magadat? Mit tudsz a szemedről? Valószínűleg az emeleti kutyás szomszédról is többet tudsz pusztán az átszűrődő zajokból, mint erről a fontos testrészedről. Íme 10 meglepő információ a szemedről.

1. 10 millió színt különböztet meg a szemed

Komolyan. 10 milliót! Gondoltad volna, amikor legutóbb arról vitatkoztál valakivel, hogy kék vagy zöld az új felsőd?

2. A férfiaknál gyakoribb a veleszületett színvakság

A színlátás hátterében álló gének mind az X-kromoszómához kapcsolódnak. Ha az X-kromoszóma mutálódik, az ember több vagy kevesebb színt láthat az átlagnál. A férfiaknál viszont ha csak egyetlen X-kromoszómán jön létre mutáció, több színt semmiképp sem fognak látni, csak kevesebbet vagy semennyit. Ezért gyakoribb a veleszületett színvakság a férfiak körében.

3. Ha a szem digitális kamera lenne, 576 megapixeles lenne

Bizony, ettől az 576 megapixeltől még messze elmaradnak a csúcskategóriás mobilok kamerái.

4. A barna szeműek vannak legtöbben

Barnás árnyalatú szemből van a legtöbb a világon. Bizonyos területeken pedig csak barna szeműek élnek. A barna szem sötétségét az íriszben lévő sok melanin okozza.

5. A szem hatszor egyedibb az ujjlenyomatnál

Nem véletlen látsz minden második akciófilmben retinaszkennert. Míg az ujjlenyomatod 40 egyedi jeggyel rendelkezik, a szemed 256-tal.

6. Csak a szemizmok nem alszanak

Minden izomnak szüksége van a pihenésre, csak a szemizmoknak nem. Míg a többi izom alvás közben megpihen, a szem a nap 24 órájában aktív.

7. Az ébren töltött idő 10%-ában csukva van a szemed

Ha ébren töltesz mondjuk 17 órát, az azt jelenti, hogy ebből több mint másfél órán van csukva a szemed, mert nagyjából ennyi időt tesz ki a pislogás.

8. Csak két főemlősnek lehet kék a szeme

Az egyik nyilvánvalóan az ember, a másik pedig a rettentő mókás lemúr.

9. A legritkább szemszín a zöld

Azt már tudjuk, hogy barna szemből van a legtöbb, az emberiség egyharmadának kék a szeme, de csak az emberek 2%-a büszkélkedhet zöld szemmel.

10. Ha nem hullanának ki a szempillák, 30 méteresre nőhetnének

Szempilláid folyamatosan nőnek, és bizonyos időközönként kihullanak, hogy újak kerüljenek a helyükre. Ha ez nem így működne, és az első szempilláidat őriznéd meg 80 éves korodig, akár 30 méterre is megnőhetnének.

Forrás:

https://www.femcafe.hu/cikkek/egeszseg/szem-latas-6-hihetetlen-teny-erdekesseg

http://www.origo.hu/egeszseg/20141014-tetrakromacia-negyszinlatas-szazszor-tobb-szint-lat-concetta-antico-mint-egy-atlagember.html

http://www.nlcafe.hu/eletmod/20151030/elkepeszto-tenyek-az-emberi-szemrol

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/latas/cikkek/a_szemszinekrol_melyik_a_legelterjedtebb/20121108143716?autorefreshed=1

Gondoltad volna, hogy nemcsak a bőröd, hanem a szemed is leéghet, ha nem vigyázol rá eléggé? A mindennapokban is nagyon fontos a szem védelme, ha nem akarsz kiszúrni magaddal. Napszemüveget nemcsak nyáron lehet viselni, az sem ciki, ha most vagy akár télen veszed elő a kedvenc darabjaidat. Sőt, valójában minden évszakban kímélnünk kellene a szemünket az UV-sugárzástól.

A szem még a bőrnél is érzékenyebb az ultraibolya sugarak káros hatásaira. Ha eddig úgy gondoltad, az UV-sugárzás veszélyeinek csak nyáron vagy kiszolgáltatva, akkor nagyot tévedtél. Az UV-sugárzás nemcsak verőfényes napsütésben, hanem akár ködösebb vagy téli időben is erős lehet. A szemöldök, a szemöldökcsont, a szemhéj és a szempillák jelentik az első, természetes védvonalat, ám ha a sugárzás nem fentről érkezik, hanem mondjuk a hóról verődik vissza, a természetes védelem sajnos nem elegendő. Síeléshez például ezért javasolják sokan a napszemüveget, de persze nem mindegy, milyet választasz. Ha nem megfelelő a napszemüveg, a szemed ugyanúgy leéghet, mint nélküle.

Hogyan éghet le a szem?

Az erős UV-sugárzás hatására a szaru- és a kötőhártya – a leégő bőrfelülethez hasonlóan – megsérül. Ez egyfajta gyulladás, ami komoly fájdalommal, erős könnyezéssel, a szemhéj rángásával, fényérzékenységgel és a látás akár 3 napig tartó elhomályosodásával jár. Ennek tudatában pedig az ember inkább vesz egy megfelelő UV-szűrővel ellátott napszemüveget, minthogy egy komplett sítúra árát és a szemének egészségét dobja ki az ablakon.

Óvakodj a divatos, de hatástalan napszemüvegektől! Lehet, hogy a kiszemelt darab nagyon szép, nagyon jól áll, és nagyon szép színűnek látod benne a világot, de a szemednek ez esetben szinte mindegy, hogy felvetted a napszemüveget, vagy nem.

Szemüveges vagyok, hogyan védjem a szemem a naptól?

Sajnos a szemüvegesek helyzete nehezebb. Nagyjából négy lehetőségük van. Az első, hogy erős UV-sugárzás esetén a szemüvegüket napszemüvegre cserélik, de mivel nem véletlen szemüvegesek, valószínűleg sokkal rosszabbul látnának nélküle, ez pedig szintén komoly veszélyforrás lehet. Azok esetében, akik vezetnek is, ez az opció elfogadhatatlan. A második lehetőség a fényre sötétülő szemüveglencse. Sajnos ez sem a legkényelmesebb megoldás, mivel az erősebb fényben valóban azonnal elsötétedik, ez pedig kellemetlen lehet, ha mondjuk a beltér és kültér között kell folyamatosan ingáznia a viselőjének (pl. a felszolgálóknak). A harmadik lehetőség a dioptriás napszemüveg vásárlása. Aki ezt választja, annak kalkulálnia kell azzal, hogy minden alkalommal, amikor más dioptriájú lencsét javasol a szemésze, a szemüvegét és a napszemüvegét is cserélnie kell. Összességében pedig ez hosszútávon nagyobb kiadást is jelenthet, mint a negyedik megoldás, vagyis a lézeres látásjavítás. A korszerű lézeres látásjavítási módszereknek hála gyorsan, fájdalommentesen és gyors regenerálódási idő mellett tudják helyrehozni a látáshibákat, hogy egy életre megszabadulhass a szemüvegedtől. Ez az opció teljesen meg tudja oldani a szemüveg vs. napszemüveg problémát.

Vigyázz te is a szemedre – és ne csak nyáron!

Források

http://divany.hu/eletmod/2015/02/06/igy_vedje_a_szemet_a_teli_hidegben/

http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/latas/cikkek/nem_csak_a_hotol_alakulhat_ki/20121110150338?autorefreshed=1

http://www.origo.hu/gazdasag/20160712-napszemuveg-teszt-nfh-uva-avb.html

Te is tapasztalod, hogy a hosszas monitorbámulástól kiszárad a szemed, megfájdul a fejed, és fáradtabbnak érzed magad, mint egy félmaraton után? Biztosíthatunk, hogy ez nem egyedi eset, és nem csak képzeled a problémát. A tüneteidet a kijelzőre meredés idézi elő, és sajnos ez csak a kezdet. A súlyosabb problémák még ezután jönnek, ha nem előzöd meg őket már most.

A fáradtság nem szokatlan, a szemszárazság csak kellemetlen, a fejfájás pedig túlélhető – legalábbis általában így vélekednek ezekről az emberek –, viszont bizonyos következmények mellett nem mehetünk el szó nélkül. A Computer Vision Syndrome (CVS), azaz a számítógép használata során fellépő látáspanaszok együttese lassan népbetegséggé válik. Egyre többen dolgoznak monitorok előtt, sokan napi 8-10 órán át néznek valamilyen kijelzőt. Természetesen nemcsak a számítógép monitora számít kijelzőnek, hanem a tablet és az okostelefon is. Ha őszintén összeszámolod, naponta mennyi időt töltesz kijelzők nézegetésével, valószínűleg meg fogsz lepődni. Az amerikai dolgozók átlagosan napi 7 órát töltenek a kijelző előtt, és valószínűleg mi sem maradunk el nagyon tőlük.

Hogyan ismerem fel a CVS-t?

Ha száraznak, fáradtnak érzed a szemed, esetleg még viszket és ég is, homályosan látsz, illetve még a vállad és a nyakad is fáj, akkor te is beléptél a CVS-esek népes – de nem túl egészséges – táborába. Míg a fejfájást és az égő szemet mindennaposnak, szinte átlagosnak ítélik az emberek, valójában komoly problémákról van szó. A CVS hosszútávon rövidlátás és helytelen testtartás kialakulásával, illetve tartós izomfájdalommal járhat. 

Hogyan előzhetem meg a CVS-t? 

Mint ahogy a motorozáshoz sem felejt el az ember sisakot húzni, úgy az irodai munkával járó egészségkárosodást is meg kell előzni. Ha a következő pár dologra odafigyelsz, megmentheted magad a CVS-től.

20-20-20

A 20-20-20 szabály lesz innentől kezdve a legjobb munkahelyi barátod, de természetesen a mobilon, tableten, e-bookon való olvasáskor is érdemes alkalmazni. A szabály lényege az, hogy 20 percenként 20 másodpercig legalább 20 láb, azaz 6 méter távolságba kell révedni ahhoz, hogy enyhítsd a szemeid terhét. Azzal, hogy nem folyamatosan közelre fókuszálsz, csökkentheted a rövidlátás kialakulásának esélyeit.

Pislogj!

A kijelzőn való olvasáskor nagyjából 60%-kal kevesebbszer pislogunk, mint egyébként. Ettől a szem elfárad, kiszárad, és persze a teljesítmény is romlik a kellemetlen körülmények miatt. Megelőzheted a problémát, ha odafigyelsz arra, hogy ne teljen el túl sok idő két pislogás között.

Optimalizáld a fényerőt!

Ha a kijelző fénye sokkal erősebb a környező fényeknél, indokolatlanul kemény munkára fogod a szemed. Hangold össze a kijelző és az irodai lámpák fényerejét, és ha teheted, válassz matt kijelzőt – a szemed meg fogja köszönni.

Helyes testtartás

Lesz időd rendszeresen masszőrhöz járni? Szeretnél állandó nyak- és vállfájdalommal élni? Biztosan nem. Nagyon sok múlik a jó székválasztáson. Olyan ülőalkalmatosságra van szükség az irodai munkákhoz, amelyben ülve kényelmesen le tudod tenni a talpad a földre, és ami megtámasztja a hátadat. Amerikai kutatók szerint az a legjobb, ha nagyjából 60-65 cm a távolság a kijelző és a szem között, szóval lehetőség szerint ne tapadj az asztalon fekve a monitorra. 

Ha ezt a pár tanácsot megfogadod, sokkal kényelmesebbé teheted az életed, koncentráltabbá, hatékonyabbá a munkavégzésed, és még az egészségedre is vigyázni fogsz.

Mindenki látott már a vonaton vagy gyerekorvosi rendelőben olyan ideges anyukát, aki végső elkeseredésében a tableten üvöltette valamelyik gyerekmesét, hogy végre nyugton maradjon a gyereke. Meglepő módon ez nem csak a jelenet szemtanúi számára rettentő élmény. Az, hogy a gyerekek már 4 hónapos korukban a kijelzőre tapadnak, súlyos mentális és fizikai következményekkel jár.

Negyven éve 4 éves koruk előtt a gyerekek nem igazán töltöttek időt a kijelzők előtt. A mai modern társadalomban viszont már 4 hónaposan a szülők okostelefonját és tabletjét nyomkodják. A nyomkodással még nem is lenne gond, ha a látásukat nem rongálnák a különböző kijelzők. Érthető, hogy a szülők büszkék arra, hogy a gyerekük még egy éves sincs, amikor már jobban kezeli az okostelefont, mint ahogy ők kezelték 6-8 éve, de hiába az okos tanuló programok, ha a gyermek szeme látja kárát.

A 8 éven aluliak átlagosan majdnem 2 órát töltenek naponta különböző kijelzők, azaz TV, laptop, tablet, okostelefon előtt. A tizenéveseknél már kritikusabb a szám, ők átlagosan 7 órát töltenek naponta kijelzőre meredéssel. Meghökkentő, hogy a fiatalok közel annyi időt szánnak gépezésre, mint alvásra? Gondoljuk csak át! A reggeli és esti tévézés, a napközbeni tabletezés és mobilozás, a társasági élet chatelés általi aktívan tartása gyorsan összehozza az átlag napi 7 órát.

Sok történet szól olyan gyerekekről, akik szinte elidegenednek a valóságtól, és csak a játékok virtuális terében, vagy a social media álságos világában érzik magukat biztonságban. Megfelelő neveléssel és kellő odafigyeléssel ettől persze könnyen megóvhatók a fiatalok, viszont a szemük épségére már kevesen gondolnak.

A becslések szerint 2020-ra minden harmadik ember rövidlátó lesz – ez pedig szoros összefüggésben áll kijelzők előtt töltött idővel. Míg a gyermekeknek van választása, a felnőtteknek nem minden esetben. Mivel egyre többen használnak gépet a munkájuk során, elkerülhetetlen, hogy akár napi 8-9 órát töltsenek csak munkaidőben a szemük károsításával. A szem romlásának hátterében az áll, hogy ha rendszeresen sokáig nézünk közelre, azaz a kijelzőre, a szemben alkalmazkodási görcs alakulhat ki, ami pedig rövidlátáshoz vezet. Amerikai kutatók szerint napi 1,5-2 órát kellene a szabadban tölteni ahhoz, hogy a rövidlátás megelőzhető legyen. Ehhez képest az amerikai gyerekek átlagosan 36 percet töltenek a szabadban, ami messze elmarad az optimálistól. Azért előzhető meg a rövidlátás azzal a napi 2 szabadban töltött órával, mert kint az erősebb fényintenzitás miatt sokkal kevesebbet nézünk közelre, mint zárt térben. Így gyakorlatilag remek edzés lehet a szemnek (is) egy-egy kiadós séta.

A rövidlátás mellett a szemszárazság is fenyegeti azokat, akik sokat ülnek kijelzők előtt. Míg a szabadban percenként átlagosan 22-szer pislogunk, egy könyv olvasásakor nagyjából 10-szer, a kijelző nézésekor pedig pusztán 8-szor. Figyeljétek meg a családotokat vagy a barátaitokat gépezés közben, és ti is látni fogjátok, mennyivel kevesebbszer pislognak, mint mikor az utcán sétáltok. A kevés pislogástól a szemfelszínt borító úgynevezett könnyfilm természetes egyensúlya felborul, ezért alakul ki a szemszárazság, ami a gyermekek esetében különösen kellemetlen lehet, hiszen a legtöbben irtóznak a szemcsepptől, ami egyébként megoldást jelenthet a problémára.

A kijelzők természetesen nem kiiktathatók a gyermekek életéből, ezt minden szülő belátja. Viszont a komolyabb szemproblémák megelőzhetőek, ha a gyerekek nem viszik túlzásba a gépezést, és minden nap eltöltenek a szabadban pár órát. Összességében ez pedig nemcsak a szemüknek, hanem a testi fejlődésüknek és a szociális érzéküknek is jót tehet.

Források:

http://www.origo.hu/tudomany/20161109-csak-bizonyos-meghatarozott-ideju-kepernyo-elotti-tevekenyseg-ajanlhato-a-gyerekeknek.html

http://www.origo.hu/egeszseg/20110422-igy-karositja-a-szem-ereit-a-gyerekkori-tevezes.html

http://wp7.hu/monitor-mint-ellenseg-hogyan-vedje-szemet/

Mind az ókori Egyiptomból, mind Babilóniából fennmaradtak emlékek arra vonatkozólag, hogy viszonylag elterjedt volt már annak idején is a szürkehályog műtéti kezelése. Hogyan végezték ezeket a műtéteket akkoriban, és hogyan végzik most, a XXI. században? Ennek járunk most utána.

 Forrás

A szürkehályog a szem egyik leggyakoribb betegsége, oka a szemlencse elszürkülése, elhomályosodása. Az öregedéssel párhuzamosan nagyon sok embernél kialakul, de öregségtől független szürkehályog is létezik. 

Ajánlott bejegyzés: Tényleg mindenkit elér a szürkehályog?

A szürkehályog "gyógyításának" egyik módja a szemlencse teljes eltávolítása. Ilyenkor radikálisan romlik a szem képalkotó képessége, hiszen maga a lencse gyűjtötte össze a fényt a szem hátsó részén található ideghártyára, de a képalkotás a lencse nélkül is működik valamennyire, hiszen a szaruhártya is végez bizonyos mértékű fénytörést, sőt, ha semmi nem lenne szemünk "bejáratánál", csak egy apró rés, akkor is történne képalkotás. Így működik a camera obscura, a fényképezőgép középkori őse, amiben egyáltalán nem volt lencse.

Ókori “szemsebészet”

Az ókorban a hályog kezelésekor legtöbbször egy vékony bronztűvel “kezelték” a szemet úgy, hogy a szürkült szemlencse a nyomás hatására “eltűnt” a szemgolyó belsejében. Ha ezt a nem túl steril és nem igazán fájdalommentes eljárást kibírta a páciens, és leginkább szerencséje is volt, akkor valamelyest visszakapta a látását. Ezáltal - ha nem is ép látóként, de elboldogult az ókori életben.

Ez a kezdetleges “módszer” az évszázadok alatt nem járt be nagy fejlődési utat, így egészen a felvilágosodás koráig kellett várni, hogy egy francia sebész megpróbáljon megoldást találni a szürkehályogra.

A szövődményes felvilágosodás kora

A XVIII. században került sor az első olyan hályogműtétre, melynek során az elszürkült szemlencsét kiemelték egy apró nyíláson keresztül. Eleinte a lencse tokját is eltávolították, de ez számos szövődményhez vezethetett. A francia Jaques Daviel – XV. Lajos király udvari sebésze – volt az első, aki a lencsét az írisz mögül tudatosan eltávolította, de meghagyta a tokot. Ez azért tekinthető jelentős lépésnek, mert így kevesebb szövődménnyel járt a beavatkozás, valamint később ezt a műtéti módszert továbbfejlesztve vált lehetségessé, hogy a tokba műlencsét helyezzenek be.

Gyakorlatilag ez a módszer volt elterjedt egészen a XX. század végéig. Műlencséket a II. világháború után tudtak beültetni a sérült lencse helyett, miután rájöttek, hogy a plexi műlencse nem vált ki idegentest reakciót a szemben.

Ambuláns hályogműtétek a legmodernebb technikával

Forrás

Charles Kelman amerikai szemsebész 1967-ben fejlesztette ki az ún. fakoemulzifikáció módszerét, melynek lényege az, hogy a sérült lencsét ultrahanggal feloldják, és egy nagyon kicsi metszésen keresztül eltávolítják a tokból, majd ugyanezen a nyíláson át egy összehajtogatott műlencsét juttatnak a tokba, ami ott magától kinyílik. A módszer előnye, hogy mivel nagyon kicsi vágást kell csak ejteni a szemen (2-3 mm), ezért a szövődmények valószínűsége kicsi. Ráadásul a szemmozgató izmokat sem kell ideiglenesen mozgásképtelenné tenni, ezért akár ambulánsan is elvégezhető a beavatkozás. Ez azt jelenti, hogy a páciens a saját lábán hagyhatja el a klinikát a műtét után, a gyógyulási idő elenyésző. A beültetett műlencse ráadásul különösen éles látást eredményez - elsősorban távolra, de egyénre szabott multifokális lencsék alkalmazásával minimálisra csökkenthető a szükséges szemüvegviselés is.

Digitalizálódó világunkban egyre inkább körülvesznek bennünket a kütyük. Akármerre nézünk, monitort látunk, kezdve a televízió képernyőjétől egészen a legújabb okostelefonokig. Mára egészen megszoktuk, sőt szinte a kezünkhöz nőttek ezek a készülékek. A mobiltelefon immár nem presztízskérdés, és mind több kisgyermek nézi a kedvenc meséjét tableten. A tévénézést lassanként felváltja az okostelefonok használata, hiszen internetkapcsolattal minden információhoz hozzájuthatunk, amihez korábban a tévéműsorokra volt szükségünk.

Mivel ez a technikai robbanás még gyerekcipőben jár, a hosszútávú hatásait nem is láthatjuk előre. Egy biztos: az utóbbi harminc évben milliárdnyi eszköz született szinte a semmiből, az internetnek köszönhetően pedig a világ bármely tájára bepillantást nyerhetünk. A technika és az információ elárasztotta világunkat, mi pedig örömmel használjuk ki e kedvező állapot előnyeit. 

A hátrányokról ma még nem sokat tudunk, bár egyre több kutatás foglalkozik pl. a monitor előtt eltöltött idő káros hatásainak vizsgálatával. Szükségünk is van az ilyen jellegű vizsgálódásokra, hiszen az elmúlt évtizedek elsöprő technikai áradata még nem érte el csúcspontját, a jövő még számtalan meglepetéssel szolgálhat számunkra. Nagyszámú technológiai fejlesztés van jelenleg is folyamatban - egészen elképesztő találmányok látnak naponta napvilágot, gondoljunk csak az okos szemüvegre, vagy drónokra, illetve a különböző mobil applikációkra. Határ a csillagos ég!

Egy felmérés szerint a magyar emberek naponta átlagosan kb. 5,8 órát töltenek különböző monitorok előtt, ami a napunk 25 százalékát jelenti. Ha átlagosan 8 órás alvásidővel számolunk, akkor a fennmaradó, ébren töltött idő 36 százalékában legeltetjük a szemünket valamilyen kütyün. Ma már persze sokunk munkájának elkerülhetetlen velejárója a számítógép használata, de elmondhatjuk, hogy az emberek a szabadidejüket is szeretik pl. internet előtt eltölteni. 

És ha már internet. Az erre vonatkozó adatok jól mutatják, mekkora ütemben növekedett az internettel ellátott háztartások száma Magyarországon. Míg 2011. utolsó negyedévében 4333 szerződést kötöttünk internetszolgáltatókkal, ez a szám 2015. utolsó negyedévére vonatkozóan 8118, ami 87 százalékos emelkedést jelent. 

Elmondhatjuk, hogy ma többet nézünk, mint eddig bármikor, de hogy többet is látunk-e, az a következő bejegyzésünkből kiderül!

A fénytörési hibák (rövidlátás, távollátás) korrigálására a legelterjedtebb megoldás a szemüveg és a kontaktlencse. Ezek a segédeszközök hozzájárulnak ahhoz, hogy mindennapi teendőinket megfelelően el tudjuk látni, segítenek a közlekedésben, a munkavégzésben, a szórakozásban. Azonban sok helyzetben megnehezíthetik a pillanat felszabadult átélését: a kontaktlencse elmozdul, kiesik és nem mindenkinek bírja a szeme, sőt, fertőzéseket okozhat. A szemüvegnek ilyen mellékhatása ugyan nincs, de a kényelmetlenségi faktora magas: sportoláskor, vízparti nyaraláskor vagy éppen nedves, párás, hideg időben komoly hátráltató tényező lehet, és arról még nem is beszéltünk, hogy karcolódik, eltörik, elveszik, megsérül. Mindkét segédeszköz folyamatos anyagi ráfordítást igényel, időről-időre - életünk végéig - cserélni és pótolni kell őket.

Nem is csoda, hogy egyre többen választják a lézeres szemkezeléseket, melyek a lézertechnika fejlődésének köszönhetően mára meghatározó alternatívát jelentenek a szemüveggel, kontaktlencsével szemben. 

Számtalan technológiai eljárás létezik, többféle klinika közül választhatunk, azonban az, hogy kinek melyik eljárás a legmegfelelőbb, egyéni tényezőktől is függ. Ismerőseink, barátaink mást-mást mondanak a kezelésekről, eljárásokról, egyiknek ez tetszett, a másiknak az, mi pedig továbbra is csak töprengve igazgatjuk a szemüvegünket sportolás közben ahelyett, hogy végre a tettek mezejére lépnénk.

Mielőtt lézerkezelésre szánnád magad, van pár nagyon fontos kérdés, melyet fel kell tenned, hogy végül olyan klinikát és kezelést válassz, ami számodra a legoptimálisabb. Mi most ebben szeretnénk neked segíteni: sorra vesszük ezeket a kérdéseket, és támpontokat adunk a további tájékozódáshoz és a döntéshez.

1. Tényleg szükséged van a kezelésre?

Bár a legújabb és legkorszerűbb lézerkezelések maximálisan biztonságosak, akadhatnak olyan tényezők, amelyek nem indokolják számodra, hogy alávesd magad az eljárásnak. Ilyen lehet pl. a 21 év alatti életkor, amikor még sokat változhat a szemed, vagy a terhesség illetve a szoptatás időszaka, valamint a cukorbetegség, és a krónikusan száraz szem. Fontos, hogy konzultálj a szakorvosoddal, ha bármilyen belgyógyászati vagy szemészeti betegség esetén. 

2. Változott-e a látásélességed az utóbbi években?

Amíg nem áll be a szem fénytörési értéke egy állandó értékre, addig nem lehet elvégezni a lézerkezelést. 

3. Milyen az életstílusod?

Ha sokat sportolsz, illetve utazol, biztosan eljutottál már addig a pontig, hogy zavar a szemüveged. Te mindenképpen tudnád értékelni, ha újra élesen láthatnál mindenféle segédeszköz nélkül. Ugyanez lehet a helyzet, ha 40 éves kor felett már nagyon zavar, hogy nem látod az apró betűket, és unod, hogy folyamatosan cserélgetned kell a különböző fókuszú szemüvegeidet. 

4. Mivel járnak az egyes lézerkezelések?

Ez a kérdés összefügg az előzővel. Van olyan lézerkezelés, amely után egy évig kell kontrollra járnod, és egy hétre ki is esel a munkából miatta, van viszont olyan is, amely után már akár másnap dolgozhatsz és csak fél évig kell ellenőrző vizsgálatokra járni. Minden kezelés után folyamatosan szemcseppet kell használni, eleinte naponta többször is, de ami a legfontosabb, hogy míg az egyik kezelés után már azonnal élesen látsz, a másik után várni kell pár napig, míg beáll a tiszta látás. (Viszont minden esetben kell valaki, aki vezet helyetted a kezelés után.)

5. Mi történik a lézerkezelés után?

A 2. pontunkhoz hasonlóan itt most az a fontos, hogy az elkövetkezendő években fog-e változni a látásod. Mire gondolunk? A lézerkezelések eredménye a legtöbb esetben életre szóló, azonban a jövőben bekövetkező szembetegségeket, változásokat a lézerkezelés sem képes megelőzni, kiiktatni. Lézeres szemműtét után látásromlás léphet fel presbyopia (öregszeműség), kezdődő cukorbetegség, szürkehályog, zöldhályog, illetve további szemészeti megbetegedések esetén. A 45 éves kor felett rövidlátás esetén pl. érdemes várni pár évet a lézerkezelésre, hogy lássuk, a presbyopia milyen mértékben üti fel a fejét. Aggodalomra azonban semmi ok, van olyan lézerkezelés, amely az öregszeműséget is hatékonyan kezeli.

6. Melyik klinikát válasszam?

Nézz körül jó alaposan, kérdezd meg az ismerőseidet, rokonaidat, hogy nekik milyen tapasztalataik vannak. Ami nagyon fontos, hogy a klinika rendelkezzen évtizedekre visszanyúló tapasztalattal, korszerű, modern gépparkkal, szakértő, segítőkész személyzettel. Ezeket a kérdéseket érdemes feltenned a kiválasztott klinika szakorvosának: Mennyi kezelést végeztek eddig? Mióta foglalkoznak lézeres szemsebészettel? Milyen eljárásokkal dolgoznak? Követik-e a lézertechnika fejlődését? Megtalálhatóak-e náluk a legmodernebb, teljesen fájdalommentes eljárások? Az objektív véleményezés után már úgyis a szubjektív benyomásod fog dönteni. 

7. Mennyibe kerül ez neked?

A lézerkezelés hosszútávon kifizetődő. Gondolj csak bele, az évek során mennyit költöttél és fogsz még költeni a jövőben szemüvegre, kontaktlencsére, folyadékra, lencsetárolóra, dioptriás napszemüvegre és egyéb kiegészítőkre. A lézerkezelés egyszeri összeg, de éltre szóló éles látást és szabadságot ígér. Ha megterhelő számodra a kezelés összege, válassz olyan klinikát, ahol lehetővé teszik a kamatmentes részletfizetést! 

8. Jobb a drágább klinika?

Mint oly sok más területen, a lézerkezelések között is találunk olcsóbb és magasabb árfekvésű kezeléseket, azonban az ár mérlegelésekor érdemes végig gondolni, mi az a plusz, ami a magasabb árfekvést okozza. A lézeres géppark folyamatos karbantartást és szervizelést igényel. A lézerkezelések ára ezt magában foglalja, csakúgy, mint a legújabb technológiák alkalmazását és a szakorvosok képzését. Míg a kedvenc csokidat többféle árban is megvásárolhatod, mégis ugyanazt kapod, ez egy orvosi szolgáltatás esetében nem így van. Éppen ezért érdemes alaposan tájékozódnod a géppark állapotáról, szervizelési gyakoriságáról, a szakorvosok továbbképzéséről.

9. Ki garantálja nekem, hogy sikerül a kezelés?

Olyan klinikát válassz, ahol garanciát adnak számodra a várható eredményt illetően. A nagyon alapos vizsgálat a kezelést megelőzően választ ad arra, hogy egyáltalán alkalmas vagy-e lézerkezelésre. A legjobb az, ha a vizsgáló orvos konkrétan megfogalmazza, hogy milyen eredményre számíthatsz a kezelést követően. A vizsgálat után meg tudják neked mondani, mennyi dioptriát tud a lézer korrigálni a szemeden, és sok helyen ezt írásba is foglalják neked!

10. Ami másnak jó, az nekem is jó?

A részletes alkalmassági vizsgálat során a szemed minden négyzetmilliméterét feltérképezik, és ez alapján javasolnak neked egy olyan kezelést, amely sikerrel végezhető el a te szemeden. Olyan klinikát keress fel, ahol többféle kezeléssel is foglalkoznak, így - alkalmasság esetén - biztosan találnak számodra személyre szóló megoldást és nem küldenek el.

Maradtak még benned további kérdések? Gyűjts be több tájékoztató anyagot is, olvasd el őket részletesen és keress olyan klinikát, ahol szívesen válaszolnak a kérdéseidre. 

Tudtad, hogy nem csak nyáron vagyunk kitéve az UV-fény okozta veszélyeknek, hanem télen is? A síszezon kellős közepén vagyunk, érdemes odafigyelni az UV-védelemre akkor is, amikor dermesztő hidegben csúszkálunk a lejtőkön!

Az ultraibolya vagy más néven ultraviola fény a Napból érkező káros sugárzás, amit a légkör részben kiszűr, de így is sok gondot okoz. Ez felel a napozás utáni bőrpírért, súlyosabb esetekben a leégésért. Megszokhattuk már, hogy a nyári napszemüveg vásárlás során figyeljük a szemüveg mellé csatolt tanúsítványt, ami igazolja, hogy a szemüveg nem engedi át az UV-sugárzást. Ez azért fontos, mert az ultraibolya fény nem csak a bőrünket károsítja, hanem a szemünket is. 

Az UV-sugárzás a szem esetében kötőhártyagyulladást, de súlyosabb esetben szürkehályogot, sőt akár retinakárosodást is okozhat. A kötőhártya gyulladása viszonylag gyorsan elmúlik, de ha újra és újra megismétlődik, akkor az maradandó elváltozásokat is okozhat, amit már csak műtéti úton lehet eltávolítani. 

UV-fény és a szabadgyökök

A szürkehályog a szemlencse elhomályosodása, kataraktának is nevezik. Mivel lassan alakul ki, ezért elsősorban időseknél jelentkezik, de a kialakulása egyértelműen összefüggésben lehet a szemet érő UV-sugárzással is, ezt kutatások bizonyítják. A katarakta kialakulásakor a szemlencsét alkotó fehérjék szerkezete megváltozik, ez okozza a homályos területek létrejöttét. Ennek a folyamatnak a felgyorsulásában a kutatások szerint fontos szerepet játszanak az úgynevezett szabadgyökök, amik káros oxidációs folyamatokat és ezáltal kóros sejtműködést okozhatnak. A szabadgyökök számát a szervezetünkben megnövelheti a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a radioaktív sugárzás és az UV-sugárzás is. Védekezni ellenük a fenti hatások elkerülésén túl olyan tápanyagok bevitelével lehet, amik semlegesítik a szabadgyököket. Ilyenek az antioxidánsok, pl. a C-vitamin, a karotin, a flavonoidok. 

A szemlencse károsodásán túl a retina, vagyis a recehártya károsodását is okozhatja az UV-fény. A recehártya tartalmazza azokat a sejteket, amik a fényt tulajdonképpen érzékelik, ez a terület látásunk lelke. A retina megbetegedését is a sugárzás oxidáló hatása, és a szabadgyökök felszaporodása okozza. Rossz hír, hogy a retina károsodása visszafordíthatatlan folyamat, műtéttel nem orvosolható. 

A szürkehályog viszont kezelhető!

A megoldás a beteg szemlencse műtéti eltávolítása, és műlencsével való helyettesítése. Ez a beavatkozás ma már rutinműtétnek számít, a páciensnek egyetlen éjszakát sem kell kórházban töltenie, ráadásul prémium műlencsék beültetésével akár a korábbi olvasószemüveget is leteheti a páciens.

Mit tehetünk a szürkehályog megelőzése érdekében?

Ne csak nyári verőfényben, de téli síeléskor is válasszunk olyan napszemüveget vagy síszemüveget, ami UV-szűrő réteggel rendelkezik, és erről tanúsítványa is van! Téli túrázáskor vagy a síelés szüneteiben is viseljünk UV-szűrő napszemüveget. Magashegyi terepen mindennek fokozott jelentősége van, hiszen a hegyek tetején, a 2-3 kilométerrel vékonyabb légkör UV-szűrő hatása is csökken.

Fogyasszunk több antioxidáns tartalmú élelmet, vagy szedjünk ezek pótlására alkalmas étrendkiegészítőket! 

Ha bármilyen rendellenességet érzékelünk a látásunkban, azonnal forduljunk szemorvoshoz!

Sokan sok mindenre mondjuk, hogy a szemem fénye, azonban ez a kifejezés talán legjobban a sárgafoltra illik igazán. A szemünk - más néven - makulának nevezett része ugyanis amilyen kicsi, olyan fontos szerepet játszik a látásunkban. 

A nagyjából egy milliméter nagyságú szervünk a szemfenék ideghártyáján helyezkedik el, ebből fakadóan kulcsfontosságú jelentősége van az éles látásban és a színek, valamint az apró részletek érzékelésében.  A makula közepénél található úgynevezett központi gödörnél egyesülnek a szembe jutó fénysugarak. A sárgafoltnak tehát olyan nagy szerepe van a látásban, hogy valóban nevezhetjük a szemünk fényének.

A makula egyik legtöbbet előforduló betegsége a makula degeneráció, amelynek kialakulása nagyban befolyásolja a - többnyire - idős emberek látását. Úgy kell elképzelnünk, hogy egy fényképből például pontosan azt a részt nem látjuk, amire fókuszál a szemünk. Gyönyörködnénk az unokánk fényképében, de pontosan az arca helyén egy sötét, fekete foltot látunk csak. 

A makula degeneráció először részleges látásromlással jár, majd az idő előrehaladtával akár vakságot is okozhat. Az orvostudomány megegyezik abban, hogy bizonyos tényezők növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát. Nézzük, melyek ezek:

• idős kor
• dohányzás
• családi előfordulás
• erős UV-sugárzás
• nem megfelelő, egyoldalú táplálkozás

Nagyszerű hír, hogy változatos táplálkozással ha kis mértékben is, de hozzájárulhatunk a szemünk egészségének megőrzéséhez. A makula zavartalan működéséhez elsősorban antioxidánsokra van szükség. Az alábbi képen segítségül mutatunk pár olyan ételfélét, amelyek elengedhetetlenül fontosak a szemünk megőrzéséhez.