Külön anatómiája van annak, ahogy a tévképzetek kialakulnak az emberi közgondolkodásban, majd ezek befészkelik magukat a jobb sorsra érdemes bolygólakók elméjébe. Az ultramodern, néha már a tudományos fantasztikum határait feszegető eljárások, a lézeres szemműtétek sem képeznek kivételt, amikor a tévképzetek anatómiáját tanulmányozzuk.
Az emberi tévedések fő terepe természetesen az ismeretlen, a megfoghatatlan. Tévhitek mindig azzal kapcsolatban fogalmazódnak meg, amit nem ismerünk, nem értünk. Az ismeretlenhez megbocsátható módon kapcsolódik a félelem, viszont ugyanilyen erősen kapcsolódik a jólértesültség igénye is, ami igen káros tud lenni. A jólértesült embernek mindig mindenre van válasza akkor is, ha ténylegesen fogalma sincs az adott dolognak a részleteiről. "Én kérem hallottam! A szomszédom mesélte, hogy…" A lézeres szemműtét éppen elég misztikus és bonyolult ahhoz, hogy a tévedések fókuszába kerüljön, ráadásul az ember látását javítják “pillanatok alatt”, tehát már önmagában is izgalmas a terület. És ahelyett, hogy a lézerfizikus magyarázatára figyelnénk, inkább hallgatunk a szomszéd által a legnagyobb határozottsággal terjesztett tévhitekre. Melyek ezek?
1) A műtét után után visszaromlik a látás?
A lézeres szemműtétet a szaruhártyán végzik, ami nem változtatja az alakját egy egész élet alatt sem, mert nagyon stabil szövet. Viszont valóban előfordulhat, hogy az illetőnél a lézeres beavatkozás után mondjuk 15 évvel öregszeműség alakul ki, ahogy idővel mindannyiunknál fog, de az öregszeműség nem a szaruhártyában alakul ki, hanem a lencsében és a lencse alakját változtató izmokban, ezért a kettőnek semmi köze egymáshoz. Sőt, szürkehályog is kialakulhat a műtét után 30 évvel - szintén a lencsében, nem a szaruhártyában -, ahogy majdnem mindannyiunknál ki is fog alakulni.
2) A lézeres szemműtét fájdalmas?
A legmodernebb lézeres szemműtétek a szaruhártya mélyebb rétegeiben végzik el az optikai korrekciót, ahol csak elvétve vannak fájdalomérzékelő receptorok, ezért teljesen fájdalommentes mind a műtét, mind az utána következő rövid gyógyulási szakasz. Az igaz, hogy létezik régebbi - felszíni - módszer, sőt ma is van, aki ezt kéri, de az így fellépő kellemetlenségeket is jól lehet kezelni szemcseppekkel, tehát komoly fájdalomra még véletlenül sem szabad számítani.
3) A lézeres szemműtét drága? Legalábbis a szemüvegnél drágább?
A tévhit alapja itt az időbeni összevetés hiánya. Mindenki tudja, hogy a lézeres szemműtét nem a napi bevásárláshoz mérhető árkategória - nem mintha egy-két havi fizetést nem érne meg a tiszta látás. A lézeres szemműtét ára elolvasható az adott klinika árjegyzékében. A szemüveg ára általában ennél kevesebb. Mert igaz, hogy egy darab szemüveg olcsóbb, mint egy darab műtét, viszont aki szemüveges, az tudja, hogy biztosan nem fog kitartani egy szemüveg 15 éves kortól a boldog nyugdíjas évek végéig. Évente, kétévente kell(ene) járni kontrollra, ahol a szemész új szemüveget ír fel, ráadásul elveszhet, eltörik, megkarcolódik, tartalék szemüveget is kell venni, tokot a dioptriás napszemüveg mellett. Ha változik a dioptria, akkor a kör újra kezdődik. Ha ezeket a költségeket összeadjuk, akkor bőven több jön ki, mint az egyszeri lézeres szemműtét.
4) Lézeres szemműtét után nem szülhetek természetes úton?
Ez a tévhit valószínűleg onnan ered, hogy valóban vannak olyan szemfenéki elváltozások, amelyek esetén nem javasolt a spontán szülés, akár lézerkezeltek voltunk korábban, akár nem. Mivel ezek a szemfenék elváltozásai így semmi közük a lézer által érintett szaruhártyához. A lézeres szemműtét során a beavatkozás olyan kis mértékű, hogy nem gyengíti a szaruhártyát, ezért nyugodtan lehet szülni lézerkezelt szemmel. Ez az oka annak is, hogy a folyamatosan nagy erőfeszítéseket kifejtő élsportolók is boldogan műttethetik magukat. A szemfenéki elváltozással kapcsolatos vizsgálatot viszont érdemes elvégeztetni a helyi szemészeten a terhesség 34. és 36. hete között.
5) Cilinderes szemet nem lehet lézerrel kezelni?
Ez a tévhit talán onnan eredhet, hogy a cilinderesség is bonyolultnak tűnik, akár a lézer. A cilinderes szemet jellemző probléma tudományos neve asztigmia. Ez azt jelenti, hogy a szaruhártya felszíne nem teljesen körszimmetrikus, hanem egyik irányba domborúbb, másik irányba laposabb. Ez azt eredményezi, hogy a fényt nem egyetlen pontba gyűjti össze, akárhogy is állítjuk a szemlencsét, vagyis szinte soha nem látunk teljesen élesen. A helyzet az, hogy éppen ebben a helyzetben alakít nagyot a látásjavító lézer. Mivel a lézer teljesen szabadon formálja a szaruhártyát, ezért bármilyen optikai hibát korrigál, olyat is, amit szemüveglencse csiszolgatásával szinte soha nem tudnánk elérni. Az üveglencséket csak nagyon egyszerű geometriai felületekre lehet csiszolni, viszont a lézer bármilyen alakúra alakíthatja a szaruhártyádat. Tehát az asztigmia kezeléséhez nem is kell különösebben átprogramozni a lézeres berendezést, hiszen az amúgy is automatikusan korrigál bármilyen eltérést az optimálishoz képest.
Forrás: www.focusmed.hu
