Az öregkori távollátás annyira természetes tünet, hogy már nem is tekintik betegségnek, noha nagyon kellemetlen velejárója az öregedésnek. Gyakran látni idősödő urakat és hölgyeket az étteremben úgy olvasni étlapot, hogy kinyújtott kézzel olvassák a kínálatot. Miről szól valójában ez a jelenség?

Lehet, hogy valaki 45 fölött még fickós sok tekintetben, de mégis… átlagosan 45 éves kor fölött számolni kell az időskori távollátással, idegen szóval presbiópiával, de "öregszeműségnek" is nevezik. Ilyenkor az ember élesen lát távolra, tehát a szemlencséjével nincs komoly gond, de olvasáskor már távolra kell tartani a könyvet, hogy el tudja olvasni az apróbb betűket. A jelenség oka, hogy a testünk többi izmához, szövetéhez hasonlóan a szem akkomodációját lehetővé tevő izmok is veszítenek rugalmasságukból, sőt maga a szemlencse is veszít deformációs képességéből, ezért csak szűk határok között alkalmazkodik a látott kép távolságához. Egy gyerek szeme még 20 dioptriát tud átfogni, míg egy 40 éves emberé már csak 6-7 dioptriát. Öregszeműségről akkor beszélünk, ha ez a képesség 3 dioptria alá csökken.

(A dioptria egy lencse méterben mért fókusztávolságának a reciproka. Tehát ha egy lencse 2 méteres fókusztávolsággal rendelkezik, akkor a dioptriája ½.)

Jó lenne megakadályozni az öregszeműség kialakulását, vagy legalább késleltetni...

Sokan hisznek abban, hogy az egészséges életmóddal vagy szemtornával lehet késleltetni az öregszeműség kialakulását, de azt biztosan nem 45 évesen kell elkezdeni - persze jobb későn mint soha. A szemorvosok általában kételkednek a szoft módszerek hatásosságában és tartósságában, ezért a leggyakoribb és legegyszerűbb megoldásnak manapság az olvasószemüveg számít, aminek az első felhelyezése az orrnyeregre az öregkor rituális kezdetének is tekinthető.

Az egyszerű olvasószemüveg mellett természetesen számos egyéb megoldás is szóba jöhet: például a multifokális és folytonos átmenetet biztosító szemüveglencsék, amik legalább abban segítenek, hogy ne kelljen folyton csereberélni a szemüvegeinket. A multifokális szemüvegekhez hasonlóan léteznek multifokális kontaktlencsék is. Sőt szembe beépített lencsék is! Ezeket szürkehályog esetén ültetik be az ember saját elhomályosodott szemlencséje helyett. Méghozzá úgy, hogy a műtét után az egyik szemmel közelre, a másikkal távolra lehet jól látni - de így romlik a térlátás, és általában megszűnik az akkomodáció - kivéve, ha olyan lencsét ültetnek be, ami képes az akkomodációra. Merthogy ilyen is van már!

Ha nem akarod eldobni a szemlencsédet…

Ha nem szeretnél teljesen új szemlencsét beültettetni a régi helyett, akkor is van megoldás. Több klinika is kínál lézeres olvasószemüveg-műtétet, ami egy gyors és tartós beavatkozás. Magának a szemlencsének a fénytörési tulajdonságait változtatják meg lézerrel, így képesek leszünk közelre is élesen látni. "Közelre is..." Ezt úgy oldják meg, hogy az egyik szemet távollátásra állítják be, míg a másikat közellátásra. Így romlik ugyan a térlátási képességünk, ahogy a beültethető lencsék esetén is, de legalább élesen látunk.

Megdöbbentő statisztikák láttak napvilágot nemrég a rövidlátás terjedéséről. Dél-Kelet Ázsiában az iskolát éppen befejező diákok körében a rövidlátók aránya eléri a 90 %-ot, ráadásul még mindig növekvő tendenciát mutat. Európában a kép kedvezőbb, a 25-29 éves korosztálynak kb. fele érintett, de a tendencia itt is riasztó: az elmúlt század során megduplázódott a rövidlátók részaránya. Mi lehet a háttérben?

Mi a miópia?

A rövidlátás, latinul miópia, a szem fókuszáló képességének egyik hibája. Miópia esetén az illető közelre jól lát, míg a távoli tárgyak képe homályos. Ennek oka vagy az, hogy a szemgolyó enyhén megnyúlt, így a szemlencse által összegyűjtött fénysugarak nem a retinán, hanem már az előtt találkoznak. A másik ok a szemlencse megnövekedett domborulata, ennek hatása azonos. A szem geometriájában már nagyon apró eltérések nagyfokú rövidlátáshoz vezethetnek, hiszen a szemgolyó 1 mm-es megnyúlása esetén már -3 dioptriás szemüveg viselése szükséges. Ha a szemlencsével van a gond, akkor annak az eltérése az ideálistól a milliméter töredéke lehet. A tüneteket kétféle módon lehet kezelni: vagy mínuszos szemüveggel, vagy lézeres szemműtéttel.

De mi állhat a háttérben?

A miópia drasztikus terjedésének a hátterében nem állhatnak genetikai tényezők. Az ember, mint faj, nem változik ennyire gyorsan az örökítőanyag szintjén. Ebből arra következtethetünk, hogy az okok kizárólag az életmódunkból fakadhatnak. Ha őszinték vagyunk, nem lepődünk meg ezeken a jelenségeken, hiszen a ma embere idejének nagy részét közeli monitorok előtt ülve tölti, és fennmaradó idejének jelentős részében is okostelefonok képernyőjét vagy jobb esetben nyomtatott újságok, könyvek lapjait nézi. Ebből az életformából fakadhat az akkomodációs görcs, ami a szemlencse alakját változtató sugárizmok "görcse". Jó hír, hogy ez az állapot idővel magától is megszűnik, gyógyszerekkel is megszüntethető, viszont az életforma átalakítása nélkül állandósulhat.

Nem biztos, hogy a túl sok közelre nézés csökkentése önmagában megoldja a problémát. Ha tekintetünket felemeljük a monitorról, legtöbbször akkor is egy szobában vagyunk, ahol a szemünknek maximum néhány méterre lévő tárgyakra kell fókuszálnia. A miópia terjedésének okait kutató vizsgálatok kimutatták, hogy nem az a megoldás, ha kevesebbet használjuk a számítógépet és kevesebbet olvasunk, sokkal hatásosabb, ha időnként kimegyünk a szabadba, és ott is töltünk huzamosabb időt. Egy kínai vizsgálat azt mutatta ki, hogy azoknak a gyerekeknek a körében, akik naponta 40 perccel többet töltöttek a szabadban, 23 %-kal kisebb eséllyel alakult ki rövidlátás. Tehát napi egy-két óra szabadtéri tevékenység, biztosan radikálisan csökkenti a miópia veszélyét, akármilyen életmódod is folytatunk a fennmaradó időben. Mindez nem meglepő, hiszen az ember az evolúciós múltja során idejének a legnagyobb részét a szabadban töltötte, csak az elmúlt századok embere szorult be ennyire a négy fal közé.

A rövidlátás mint jel…

Nagyon nehéz megállni egy merész asszociáció előtt, és nem megkockáztatni azt a kérdést, hogy a statisztikus vizsgálatok és a tudományos magyarázatok mögött van valami nagyon szimbolikus abban, hogy korunk emberére ennyire jellemző a rövidlátás. Mintha nem csak egy egyszerű természeti törvény képeződne le ebben a jelenségben, hanem valami karmikus, etikai vonatkozás is. Hát nem a rövidlátás jellemzi-e társadalmunkat szinte minden téren: akár az energiahordozókkal való sáfárkodásra, akár a túlnépesedésre, akár a természeti környezettel való felelőtlen hazárdjátékra, akár a háborús konfliktusokkal való játszmákra gondolunk? Ezeken a bajokon biztosan nem segít egy mínuszos szemüveg, vagy egy ügyes lézerszike…

Forrás és első kép: https://theconversation.com/whats-behind-the-global-rise-in-short-sightedness-61814

További képek: http://ghhauto.ru/images/Maks/dziecko-i-tablet_37246.jpg

http://www.blinkopticians.co.uk/wp-content/uploads/2014/10/myopia.jpg

Még tart a strandszezon. Van, aki a kristálytiszta tengervízben játszik kék lagúnásat, és nyitott szemmel úszkál a korallal borított sziklák és halrajok között. (Persze a filmben valahogy mindig tovább bírják a víz alatt levegővétel nélkül.) Mások a zsúfolt strandokon főnek az emberlevesben, és a bátrabbja nyitott szemmel fickóskodik a medencében, így simán látja a vízben lebegő gazdátlan sebtapaszokat, hajcsomókat és egyéb finomságokat. Megint mások képtelenek kinyitni a szemüket a víz alatt, és inkább úszószemüveget viselnek, vagy bölcsen becsukják a szemüket, ne is lássák az alvilágot. Persze a víz ilyenkor is érintkezik a szem kötőhártyájával, hiába töröljük meg - vizes kézzel - azonnal.

Milyen veszélyek leselkednek a szemünkre a strandolás során?

Alapvetően két irányból érkezik támadás a szemünkre, vagy valamilyen kórokozó támadja meg a kötőhártyánkat - ritkábban a szaruhártyát is, vagy valamilyen vegyület okoz irritációt szintén a kötőhártyán, és okoz szemviszketést, tartós vagy kevésbé tartós szemgyulladást. Természetesen a legrosszabb az, ha mindkettő jelentkezik egyszerre.

A kórokozók elsősorban a természetes vizekben fordulnak elő, a vegyi irritáció meg a medencékben, de egyes felmérések szerint a medencékben összeszedhető fertőzések száma a fertőtlenítés ellenére is növekszik. Ennek oka nyilván az, hogy a klór, amit a vizek fertőtlenítésére használnak, nem öli meg a kórokozókat azonnal, és nem tud bármilyen nagy dózist fertőtleníteni, a medence vizének tisztasága nagy mértékben függ az ott dagonyázók számától és higiénés szokásaitól - ugye sejtjük, mire kell gondolni itt…

A kontaktlencsét viselők különösen veszélyeztetettek, mert a fertőzés okozói remek keltetőhelyet találnak a kontaktlencse alá szivárogva. Ezért azt gyakrabban kezeljük ilyenkor.

A klór, amit a medence tisztántartására adagolnak, sajnos már önmagában is gondokat okozhat, hiszen eltávolítja a szemről a lipidekben gazdag filmréteget, ami biztosítja számára a megfelelő ph-t és egyéb védelmet. A klór ráadásul reakcióba tud lépni egyéb emberi testnedvekkel is, és az így keletkező többszáz (!) vegyület, pl. a triklór-amin, mind károsak az emberi szervezetre, különösen a szemre.

Kép

Mit lehet tenni?

Először is inkább mégse ússzunk nyitott szemmel a víz alatt, akármilyen romantikus is. Használjunk úszószemüveget, ezzel ráadásul tisztábban is látunk, illetve UV-védelemmel is el szokták látni a profi szemüvegeket, tehát mindenképpen ajánlott a használata.

Ha van lehetőségünk természetes vízben strandolni, akkor inkább ezt az opciót válasszuk a medencével szemben, hiszen a klór hatásai még - úgy tűnik - tisztázatlanok.

Ha mégis víz kerül a szembe, és kialakul valami irritáció vagy szemgyulladás, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz, aki ellát majd minket szemcseppel vagy gyógyszerrel attól függően, hogy vírusos, bakteriális, vagy egyéb forrásból származik a gyulladás. Leggyakrabban elegendő egy irritációt csökkentő szemcsepp, és a tünetek akár órák alatt is elmúlhatnak, de ennek ellenére érdemes komolyan venni a veszélyeket!

A CNN honlapján látott napvilágot az a cikk, mely szerint a Google az okosszemüveg és az okos kontaktlencse után új szabadalmat jegyzett be az Amerikai Szabadalmi Hivatalban. A bejegyzés egy olyan mikroszkópikus számítógépről szól, ami egy mesterséges szemlencsében foglal helyet az ember szemlencséje helyére ültetve…

Elérkezett a cyborgok ideje?

Milyen előnyökkel jár  a cyborg szem? Először is megszűnnek azok az éleslátással kapcsolatos klasszikus problémák, amik természetes szemlencsénk esetleges hibáiból adódnak: távollátás, közellátás, öregszeműség, hályog. A cyborg szem automatikusan fókuszál a megfelelő távolságra, tehát a mai mesterséges lencsék képességein messze túltesz, ráadásul olyan tartományban és élesen láthatsz vele, amit ma csak egy távcső vagy egy mikroszkóp segítségével tehetsz meg.

Kép: http://www.independent.co.uk

Fényképezőgép a szemben

A lencsébe épített számítógép természetesen képes rögzíteni is a látott képeket, vagy továbbítani egy vezeték nélküli platformon keresztül a világhálóra, tehát feleslegessé válik a nehéz és macerás fényképezőgépek cipelése, egyszerűen lőhetsz fel képeket a facebookra a saját szemedből.

Természetesen a  lencsébe épített elektronika áramellátásáról is gondoskodni kell valahogy. Az nagyon különös lenne, ha időnként elemcserét kellene végrehajtani a szemünkben, vagy rá kellene kötni valami hálózati töltőre. Nem, a Google szakemberei ezt a problémát úgy oldanák meg, hogy a rendszer a szem mozgásából nyerje az energiát. Persze az energiaellátáson kívül sok más technikai problémát is le kell küzdeni egy ilyen eszköz megvalósítása során, például: adatátvitel, javítás, csere, vagy hogy hogyan irányítjuk? Az akaratunkkal? Pislogással? Mindez megint misztikusnak, de legalábbis a tudományos fantasztikum világából valónak tűnik, pedig - hol másutt - katonai eszközök, például vadászrepülők irányításában egyre nagyobb teret szánnak a mérnökök azoknak a vezérlési módszereknek, ahol ki lehet iktatni a kezet, és pusztán a szem mozgásának vagy direkt az agyhullámoknak a segítségével irányítható egy elektronikai eszköz. A "rendszer" figyel téged, és reagál minden rezdülésedre.

Segítség! Meghekkelték a szemem!

A találmány kapcsán már most felmerültek más problémák is, amik nem technikaiak, hanem jogiak. Mi történik akkor, ha illetéktelenek férnek hozzá valahogy a szemed által rögzített tartalomhoz, és folyamatosan látják, merre vagy, mit csinálsz éppen? A Google természetesen azt állítja, hogy az elektronikus szem feltörhetetlen védelemmel rendelkezik majd, de ki látott már feltörhetetlen védelmet?

Még mielőtt az összes jogi kétség ellenére szaladnál megvásárolni és beültettetni a mesterséges szemet, hadd jegyezzük meg, hogy a találmány még nem valósult meg, ez csak egy szabadalom egyelőre, és igaz, hogy a nagy technológiai cégek olyan találmányokat is bejegyeznek időnként, aminek a megvalósulására egyelőre kicsi az esély, de valami azt súgja, hogy ez a találmány annyira agyament, hogy rövid időn belül meg is valósul...

forrás: http://money.cnn.com/2016/05/04/technology/google-lenses/

Alig hiszünk a szemünknek!

A 30 éves Nikola Culjic szerb alkotóművész, aki saját bevallása szerint autodidakta módon tanult meg rajzolni. Műveit elnézve alig hisszük el, hogy mindössze három éve rajzol teljes erőbedobással, annak ellenére, hogy a családja szerint mindig is volt tehetsége ehhez a művészeti ághoz.

Először portrékat kezdett el rajzolni, de ezt a témát a későbbiekben nagyon nehéznek találta, valami más után kutatott. Így fordult végül a 3 dimenziós ábrázoláshoz, mellyel egy csapásra nagy népszerűségre tett szert. Elmondása szerint semmilyen különleges technikát nem alkalmaz, színes ceruzát, pasztellkrétát és filctollakat használ rajzaihoz. 

No, de nézzük, mi olyan különleges a szerb fiatalember műveiben!

1. Béka - szinte leugrik a papírról

2. Paradicsom - biztosan zamatos!

3. Dinnye - ilyen hőségben nem is kell más!

4. Ünneplő cipő - ez nem töri fel a lábad!

5. Coca-Cola - mindig!

6. Converse cipő - ha az előző cipő túl alkalmi lett volna

7. Harley Davidson - csak úgy füstöl a nyomában a papír!

8. A 2016-os fultball EB labdája - hát, a szerbek (nem)szereplése mindenesetre nem Culjic-on múlott.

9. T-rex, a dinoszaurusz - elég ijesztő, nem?

10. Deadpool - most akkor ül vagy fekszik?

Tényleg lenyűgözőek, igaz? De valóban pusztán rajzokról van szó, vagy megbújik némi csalás a dologban? Az alábbi videó bebizonyítja, hogy a fenti alkotások eredetileg két dimenziósak, pusztán a rajzolás technikája miatt érzékeljük őket térbeli alakoknak. Érdemes végignézni! 

Forrás: 

https://www.facebook.com/nikolaculjicart/

http://www.boredpanda.com/nikola-culjic-art/

Félúton a matematika és pszichedelikus művészet között. M.C. Escher grafikái egyszerű vizuális trükköknek tűnnek, ám a háttér csupa matematika és filozófia. A kritikusok nem kattantak rá, a rajongói viszont nem biztos, hogy értették...

Kép  

Láttatni a lehetetlent. Ez lehetne a mottója Maurits Cornelis Escher művészetének. A XIX. század végén született, és 1972-ben meghalt holland grafikus arról vált híressé, hogy képein olyan kétdimenziós formákat jelenít meg, amiket agyunk látásközpontja egy bizonyos módon alakít át háromdimenziós képzetté, ám a valóságban ezek a térbeli testek nem létezhetnek.

Minden csak képzet - majdnem

Szemünket tekintjük a legmegbízhatóbb érzékszervünknek. Általa fogjuk fel az objektív valóság legnagyobb részét, ám szemünket is könnyen be lehet csapni, hiszen a képzet, ami az agyunkban keletkezik, nem azonos a képpel, amit a szemünk lát. Az érzékcsalódásoknak több fajtáját is számon tartja a tudomány. Ezek egy része már a szemben, az érzékelés során keletkezik - gondoljunk csak arra, mikor mereven kell nézni egy értelmetlennek tűnő képet fél percig, majd becsukni a szemünket, és ekkor pl. egy fantom arc látszódik a csukott szemhéjunk előtt. Az illúziók többsége viszont az agyunkban keletkezik a látott kép feldolgozása és értelmezése során. Rengeteg kép létezik, amit ha másként figyelsz, mást látsz. Ezek között létezik olyan, ami a párhuzamosság képzetét, vagy a látott tárgy méretét, térbeli elhelyezkedését, színét, mozdulatlanságát - pontosabban az ezekről alkotott képzetünket - kezdi ki, csapja be.

Több mint trükk

Talán a  művészettörténet azért nem vette komolyan Eschert a mai napig sem, mert azt hitték a kritikusok, hogy Escher is csak trükkös képeket rajzolt, olyanokat, amiket tucatszám látni a rejtvényújságokban, talán egy kicsit jobb minőségben.

A valóság ezzel szemben az, hogy Escher a matematika irányából közelített a "lehetetlen tárgyakhoz". Levelezett például a magyar Pólya Györggyel, valamint a brit Harold Scott MacDonald Coxeterrel és Roger Penrose-zal, sőt tanácsokat kapott tőlük újabb matematikai és geometriai problémák vizuális megjelenítéséhez. Eschert az a pont érdekelte, ahol átvált az objektív kép teljesen szubjektív képzetté. Ahol a kétdimenziós rajz már háromdimenziós tárgy képzete lesz. Ez a pont az, ahol kibújhatunk a megszokás világából, a magától értetődő és könnyen értelmezhető formák hétköznapi valóságából. Ez a pont konkrétan meg is jelenik Belvedere c. képén, a kép bal oldalán látható egy "lehetetlen tárgy", amit az alak a kezében tart, és előtte hever a tárgy kétdimenziós tervrajza is, rajta bekarikázva a két pont, ahol ki lehet bújni a megszokás egysíkú világából valamilyen nehezen értelmezhető többdimenziós túlvilágba, illetve ahol belép a mi világunkba a kreativitás.

Kép

Escher és a Rolling Stones

Escher vonzódott a latin és mór építészetben megjelenő geometrikus díszítő formanyelvhez, hosszas tanulmányutakat tett Olaszországba és Spanyolországba, hogy élőben láthassa azokat a műemlékeket, amikből később sok inspirációt merített. Véleménye szerint nagyon precízen kell követni a szabályokat ahhoz, hogy végül valami lehetetlent tudjunk kifejezni. Ő mindenképpen a filozófia, azon belül is az egzisztencializmus felé törekedett a geometria irányából, ennek ellenére a hatvanas évek pszichedelikus művészetével akarták szürrealisztikus világát kapcsolatba hozni. Valóban volt kapcsolata ezzel a világgal, de inkább őt keresték meg, és nem ő kereste a kapcsolatot. Például Mick Jagger kereste meg egyszer azzal, hogy a Rolling Stones egyik albumának borítóját tervezze meg, illetve Stanley Kubrick kért tőle tanácsot azzal kapcsolatban, hogy az akkor még le sem forgatott 2001 Űrodüsszeia c. film hogyan válhatna igazi sokdimenziós alkotássá. Ezekből az együttműködésekből nem lett semmi. Escher következetesen távol tartotta magát a popkultúrától is és a műkritikusok sznob világától is. Amikor Mick Jagger egy levélben a keresztnevén szólította, akkor Escher megírta a zenész asszisztensének, hogy "Kérem, mondja meg Mr. Jaggernek, hogy neki nem vagyok Maurits…"

Miért sírunk? Tényleg többet sírnak a nők, mint a férfiak? Valóban csak az ember tud sírni? Számos kérdés lebegi körül ezt a misztikus témát. Exupéry írja, hogy "Olyan titokzatos világ a könnyek országa…" Igaza van.

Néhány kérdést a fentiek közül viszonylag egyszerűen meg lehet válaszolni. A nők valóban többet sírnak a férfiaknál. A szenzációra éhes olvasónak pedig biztosan jólesett volna, ha kiderül, mégiscsak a férfiak sírnak többet. De nem. Egy nő átlagosan 5,3 alkalommal sír havonta, míg egy férfi átlagosan 1,3-szor. Ráadásul a nők 5-6 percig is elsírdogálnak, míg a férfiak elintézik a dolgot 2-3 perc alatt. Összességében tehát a nők körülbelül 7-szer több időt töltenek sírással, mint a férfiak. Ez a különbség viszont gyermekkorban nem érvényesül. A kisfiúk ugyanannyit sírnak, mint a kislányok. Lehet, hogy sokan azt gondolták volna, hogy gyerekkorban épp fordított az arány, és a fiúk az érzelmesebbek, de nem. Itt nincs különbség.

Kép

A pasik nem sírnak...

Fontos kutatási eredmény, hogy a sírásra való hajlam terén a nemek közötti különbséget hormonális különbségek (és nem direkt genetikai különbségek) okozzák. Prosztataproblémákkal küzdő férfiak, akiknél a tesztoszteron nevű hormon termelése valamilyen oknál fogva (például gyógyszeres kezelés miatt) alacsonyabb, többet sírnak. Ezt sokszor a betegséggel járó megpróbáltatásoknak tulajdonítják, de nem, a valódi ok a tesztoszteron hiánya. Ennek a hormonnak a szintje a nőknél eleve alacsonyabb.

A sírásra való hajlamot befolyásolja tehát néhány fiziológiai szempont, de ezen kívül a társadalmi környezet is. Érdekes az a kutatási eredmény, ami összefüggést mutat ki egy ország gazdasági helyzete, és a polgárok sírásra való hajlama között. Az összefüggés meglepő: ott sírnak többet, ahol nagyobb a jólét. Mintha a nagy vagyon újra hisztis kisdedekké alakítana minket, míg a nehéz idők kihívásai - úgy tűnik - edzetté tesznek. A jóléten kívül kihat a sírásra való hajlamunkra a sírásnak a társadalmi elfogadottsága is - ez nem annyira meglepő. Vannak kultúrák, ahol illik sírni bizonyos helyzetekben, például gyász esetén, és vannak helyek, ahol az számít elfogadottnak, hogy elnyomjuk az érzelmeinket.

Kép 

Könny, könnyű...

De mi a sírás? Mi a klasszikus evolucionista magyarázat erre az élettani funkcióra?

A helyzet az, hogy tényleg nem lehet tudni! Annyi kimutatható, hogy a sírás valódi és tartós megkönnyebbülést okoz. (Ezt a brit tudósok előtt is tudtuk mi, magyarok, hiszen a könny és a könnyű szavunk közötti hasonlóság nem véletlen.) De hogy ennek a megkönnyebbülésnek, katarzisnak van-e fiziológiai oka, erre a mai napig nem sikerült fényt deríteni. Úgyhogy marad Exupéry igazsága a könnyek titokzatos birodalmáról.

Könnyező teve

Talán láttad a Könnyező teve c. filmet, ami a nomád mongolok mindennapjairól szólt. Ebben a filmben videóra vették a kicsinyét elvesztő nőstény tevét, amint könnyezik, sírva gyászol. Elefántok esetén jegyeztek még fel hasonlót, ám a legújabb kutatások szerint mégiscsak egyedül vagyunk a könnyeinkkel a világban - érzelmi alapon egyik állat sem hullatja a könnyeit. Mindenesetre ez egy alig kutatott területe az élettannak, nagyon valószínű, hogy sok meglepő összefüggésre derül még fény a jövőben.

forrás: http://www.bbc.com/future/story/20160529-everything-you-need-to-know-about-crying

A szem a lélek tükre, mondják, de mi van akkor, ha az egész arcunk mást mutat, mint amik valójában vagyunk, és a szemünk sem igazi?

A 22 éves dél-koreai Dain Yoon mesterfokra fejlesztette sminkelési tudását, sőt, a hétköznapi makeup-on túlmenően belefesti magát a környezetébe, aztán mindezt posztolja is Instagram oldalán. Lenyűgöző képeivel egészen rövid idő alatt népes rajongótáborra tett szert, és sorra bukkan fel a világháló különböző portáljain. 

A művészeti egyetemre járó fiatal lány a képei alatt kihangsúlyozza, hogy egyáltalán nem használ sem Photoshopot, sem más képszerkesztő- és manipuláló programot, minden, amit látunk, egy nagyon alapos "sminkelés" következménye. 

Lássuk a képeket! Mi valóságos, és mi az, ami csupán illúziót keltő festék?

Ezen a fenti képen például az egyetlen valóságos dolog Dain Yoon arca, a többi: a fal, a teáskanna és a csésze mind csak festmény. 

Technikája annyira kifinomult és a végeredmény annyira megtévesztő, hogy első ránézésre nem is biztos, hogy észrevesszük a felszín alatt rejtőző csalafintaságot. 

Forrás: http://mashable.com/2016/06/20/dain-yoon-makeup/#1NFjOQVnxiqD

http://www.dailymail.co.uk/femail/article-3649757/Dain-Yoon-creates-visual-illusion-art-using-face-hands.html

A közelmúltban felröppent a hír, hogy azért kék a Facebook kezelői felülete, mert az alapító, Mark Zuckerberg színtévesztő. Nem tudja megkülönböztetni a vörös és a zöld színt, viszont a kék különböző árnyalatait igen. 

Ki gondolná, hogy a világon 200 millió (!) színtévesztő él?! Az európai népességben a férfiak 8%-a, a nőknek fél százaléka színtévesztő. A jelenség többnyire örökletes, méghozzá X kromoszómához kötött, ezért jellemzőbb a férfiakra. Persze az anyák is hordozhatják a színtévesztés génjeit, még ha ők nem is színtévesztők. Nagyon ritka esetekben nem örökletes úton, hanem egyéb szembetegségek (retinabetegségek, hályog) vagy gyógyszerek mellékhatásaiként is kialakulhat színvakság vagy színtévesztés.

No de mi a különbség a színvakság és a színtévesztés között?

A helyzet az, hogy nem csak két színlátással kapcsolatos betegség van, hanem legalább tíz. Az igaz, hogy ezeket két nagy csoportba lehet sorolni, az egyik az anopia, amikor valamilyen receptor hiányzik a szem ideghártyáján, ez a színvakság. A másik az anomalia, amikor a receptorok megvannak ugyan, de működésük nem megfelelő, ez a színtévesztés. Ezeken belül a színvakságnak szinte minden válfaja kialakulhat. Mivel háromfajta színérzékelő receptorunk (csapsejtünk) van, ezek külön érzékelik a kék, zöld és vörös színeket, ezért lehet olyan kombináció, hogy csak egyfajta van a háromból, olyan, hogy csak kettő, és olyan is, hogy egy sem. Ilyenkor a "beteg" csak szürke árnyalatokat érzékel az adott szín helyett.

A színtévesztő ezzel szemben látja a színeket, de a csapok érzékenysége nem megfelelő, ezért nem biztos, hogy meg tudja különböztetni a zöld vagy a piros egyes árnyalatait.

Hogyan diagnosztizálják a színtévesztést és a színvakságot?

A legismertebb vizsgálati módszer az Ishihara-teszt. Ennél olyan betűket, számokat vagy alakzatokat kell felismerni, melyek apró, színes korongokból összerakott képekben vannak elrejtve. A pöttyök tónusa megegyezik, de a színük más. Ezért aki nem tudja megkülönböztetni a színeket, az nem tudja érzékelni az ábrát sem. A színtévesztés másik vizsgálati eszköze, az anomaloszkóp azt használja ki, hogy a vörös és zöld fény keveréke sárgának látszik. A vizsgált személynek az a feladata, hogy a vörös és zöld fény arányának a változtatásával egy bizonyos sárga színt keverjen ki. Akik színtévesztők, azok az átlagostól nagyon eltérő arányt állítanak be.

Kaphatnak-e jogosítványt a színtévesztők?

A válasz az, hogy igen, hiszen a színtévesztés egy megfelelő színszűrő szemüveg segítségével korrigálható. A színszűrő réteget úgy kell megtervezni, hogy a rajta áthaladó fény spektrumát oly módon változtassa meg, hogy az a színtévesztőben az épszínlátóhoz hasonló ingerületet váltsa ki. A réteg tervezésénél ügyelni kell arra, hogy a közepes hullámhosszakon, ahol a rendellenesség fellép, fejtse ki hatását, miközben a hosszú és rövid hullámhosszakon minél kevesebb hatása legyen. A réteg hatására a csapok adaptációs állapota megváltozik (a csapok érzékenysége alkalmazkodik a csökkent vagy megnövekedett fénymennyiséghez), az így kialakult helyzet olyan, mintha a rendellenes csap érzékenysége a normál irány felé tolódott volna.  

Kép: http://vitalitasportal.com/

http://slideplayer.hu/slide/2066145/