A közelmúltban felröppent a hír, hogy azért kék a Facebook kezelői felülete, mert az alapító, Mark Zuckerberg színtévesztő. Nem tudja megkülönböztetni a vörös és a zöld színt, viszont a kék különböző árnyalatait igen.
Ki gondolná, hogy a világon 200 millió (!) színtévesztő él?! Az európai népességben a férfiak 8%-a, a nőknek fél százaléka színtévesztő. A jelenség többnyire örökletes, méghozzá X kromoszómához kötött, ezért jellemzőbb a férfiakra. Persze az anyák is hordozhatják a színtévesztés génjeit, még ha ők nem is színtévesztők. Nagyon ritka esetekben nem örökletes úton, hanem egyéb szembetegségek (retinabetegségek, hályog) vagy gyógyszerek mellékhatásaiként is kialakulhat színvakság vagy színtévesztés.
No de mi a különbség a színvakság és a színtévesztés között?
A helyzet az, hogy nem csak két színlátással kapcsolatos betegség van, hanem legalább tíz. Az igaz, hogy ezeket két nagy csoportba lehet sorolni, az egyik az anopia, amikor valamilyen receptor hiányzik a szem ideghártyáján, ez a színvakság. A másik az anomalia, amikor a receptorok megvannak ugyan, de működésük nem megfelelő, ez a színtévesztés. Ezeken belül a színvakságnak szinte minden válfaja kialakulhat. Mivel háromfajta színérzékelő receptorunk (csapsejtünk) van, ezek külön érzékelik a kék, zöld és vörös színeket, ezért lehet olyan kombináció, hogy csak egyfajta van a háromból, olyan, hogy csak kettő, és olyan is, hogy egy sem. Ilyenkor a "beteg" csak szürke árnyalatokat érzékel az adott szín helyett.
A színtévesztő ezzel szemben látja a színeket, de a csapok érzékenysége nem megfelelő, ezért nem biztos, hogy meg tudja különböztetni a zöld vagy a piros egyes árnyalatait.
Hogyan diagnosztizálják a színtévesztést és a színvakságot?
A legismertebb vizsgálati módszer az Ishihara-teszt. Ennél olyan betűket, számokat vagy alakzatokat kell felismerni, melyek apró, színes korongokból összerakott képekben vannak elrejtve. A pöttyök tónusa megegyezik, de a színük más. Ezért aki nem tudja megkülönböztetni a színeket, az nem tudja érzékelni az ábrát sem. A színtévesztés másik vizsgálati eszköze, az anomaloszkóp azt használja ki, hogy a vörös és zöld fény keveréke sárgának látszik. A vizsgált személynek az a feladata, hogy a vörös és zöld fény arányának a változtatásával egy bizonyos sárga színt keverjen ki. Akik színtévesztők, azok az átlagostól nagyon eltérő arányt állítanak be.
Kaphatnak-e jogosítványt a színtévesztők?
A válasz az, hogy igen, hiszen a színtévesztés egy megfelelő színszűrő szemüveg segítségével korrigálható. A színszűrő réteget úgy kell megtervezni, hogy a rajta áthaladó fény spektrumát oly módon változtassa meg, hogy az a színtévesztőben az épszínlátóhoz hasonló ingerületet váltsa ki. A réteg tervezésénél ügyelni kell arra, hogy a közepes hullámhosszakon, ahol a rendellenesség fellép, fejtse ki hatását, miközben a hosszú és rövid hullámhosszakon minél kevesebb hatása legyen. A réteg hatására a csapok adaptációs állapota megváltozik (a csapok érzékenysége alkalmazkodik a csökkent vagy megnövekedett fénymennyiséghez), az így kialakult helyzet olyan, mintha a rendellenes csap érzékenysége a normál irány felé tolódott volna.
Kép: http://vitalitasportal.com/