Megdöbbentő statisztikák láttak napvilágot nemrég a rövidlátás terjedéséről. Dél-Kelet Ázsiában az iskolát éppen befejező diákok körében a rövidlátók aránya eléri a 90 %-ot, ráadásul még mindig növekvő tendenciát mutat. Európában a kép kedvezőbb, a 25-29 éves korosztálynak kb. fele érintett, de a tendencia itt is riasztó: az elmúlt század során megduplázódott a rövidlátók részaránya. Mi lehet a háttérben?
Mi a miópia?
A rövidlátás, latinul miópia, a szem fókuszáló képességének egyik hibája. Miópia esetén az illető közelre jól lát, míg a távoli tárgyak képe homályos. Ennek oka vagy az, hogy a szemgolyó enyhén megnyúlt, így a szemlencse által összegyűjtött fénysugarak nem a retinán, hanem már az előtt találkoznak. A másik ok a szemlencse megnövekedett domborulata, ennek hatása azonos. A szem geometriájában már nagyon apró eltérések nagyfokú rövidlátáshoz vezethetnek, hiszen a szemgolyó 1 mm-es megnyúlása esetén már -3 dioptriás szemüveg viselése szükséges. Ha a szemlencsével van a gond, akkor annak az eltérése az ideálistól a milliméter töredéke lehet. A tüneteket kétféle módon lehet kezelni: vagy mínuszos szemüveggel, vagy lézeres szemműtéttel.
De mi állhat a háttérben?
A miópia drasztikus terjedésének a hátterében nem állhatnak genetikai tényezők. Az ember, mint faj, nem változik ennyire gyorsan az örökítőanyag szintjén. Ebből arra következtethetünk, hogy az okok kizárólag az életmódunkból fakadhatnak. Ha őszinték vagyunk, nem lepődünk meg ezeken a jelenségeken, hiszen a ma embere idejének nagy részét közeli monitorok előtt ülve tölti, és fennmaradó idejének jelentős részében is okostelefonok képernyőjét vagy jobb esetben nyomtatott újságok, könyvek lapjait nézi. Ebből az életformából fakadhat az akkomodációs görcs, ami a szemlencse alakját változtató sugárizmok "görcse". Jó hír, hogy ez az állapot idővel magától is megszűnik, gyógyszerekkel is megszüntethető, viszont az életforma átalakítása nélkül állandósulhat.
Nem biztos, hogy a túl sok közelre nézés csökkentése önmagában megoldja a problémát. Ha tekintetünket felemeljük a monitorról, legtöbbször akkor is egy szobában vagyunk, ahol a szemünknek maximum néhány méterre lévő tárgyakra kell fókuszálnia. A miópia terjedésének okait kutató vizsgálatok kimutatták, hogy nem az a megoldás, ha kevesebbet használjuk a számítógépet és kevesebbet olvasunk, sokkal hatásosabb, ha időnként kimegyünk a szabadba, és ott is töltünk huzamosabb időt. Egy kínai vizsgálat azt mutatta ki, hogy azoknak a gyerekeknek a körében, akik naponta 40 perccel többet töltöttek a szabadban, 23 %-kal kisebb eséllyel alakult ki rövidlátás. Tehát napi egy-két óra szabadtéri tevékenység, biztosan radikálisan csökkenti a miópia veszélyét, akármilyen életmódod is folytatunk a fennmaradó időben. Mindez nem meglepő, hiszen az ember az evolúciós múltja során idejének a legnagyobb részét a szabadban töltötte, csak az elmúlt századok embere szorult be ennyire a négy fal közé.
A rövidlátás mint jel…
Nagyon nehéz megállni egy merész asszociáció előtt, és nem megkockáztatni azt a kérdést, hogy a statisztikus vizsgálatok és a tudományos magyarázatok mögött van valami nagyon szimbolikus abban, hogy korunk emberére ennyire jellemző a rövidlátás. Mintha nem csak egy egyszerű természeti törvény képeződne le ebben a jelenségben, hanem valami karmikus, etikai vonatkozás is. Hát nem a rövidlátás jellemzi-e társadalmunkat szinte minden téren: akár az energiahordozókkal való sáfárkodásra, akár a túlnépesedésre, akár a természeti környezettel való felelőtlen hazárdjátékra, akár a háborús konfliktusokkal való játszmákra gondolunk? Ezeken a bajokon biztosan nem segít egy mínuszos szemüveg, vagy egy ügyes lézerszike…
Forrás és első kép: https://theconversation.com/whats-behind-the-global-rise-in-short-sightedness-61814
További képek: http://ghhauto.ru/images/Maks/dziecko-i-tablet_37246.jpg
http://www.blinkopticians.co.uk/wp-content/uploads/2014/10/myopia.jpg
