Nem is gondolnád, a mai femtolézeres látásjavító módszer milyen különleges gyökerekkel rendelkezik. A sokak számára idegen és megfoghatatlan beavatkozásról most lerántjuk a leplet. 10 pontban foglaltuk össze azokat az érdekességeket, amelyeket biztosan csak kevesen tudtak a lézeres látásjavításról.

„A szemműtét előtt állókat mindig pontosan tájékoztatjuk az eljárás mikéntjéről és szigorú, minden részletre kiterjedő szemvizsgálatoknak, teszteknek vetjük alá őket. Sem előttünk, sem a páciens előtt nem maradhat rejtve semmi, hiszen ettől függ a szemműtét sikere. Napjainkban már nemcsak a vadászpilótáknak fontos a hibátlan látás, rengeteg civil fordul meg a lézerklinikákon. A legtöbben természetesen nem pusztán azért döntenek a műtét mellett, mert kényelmetlennek érzik a szemüveget vagy a kontaktlencsét, hanem mert a femtolézeres eljárással a legkülönbözőbb, akár szemüveggel nem korrigálható látáshibák is javíthatók.” – magyarázta Ferincz István, a Focus Medical ügyvezetője.

1. Háromféle látásjavító eljárást alkalmaznak Magyarországon

Az emberek már akkor önkéntelenül összerezzennek, ha csak a szemük felé mozdul valami, így természetes, hogy sokan tartanak a szemműtétektől, ám ez a félelem a tapasztalatok szerint alaptalan. A lézeres látásjavítás kezdetben az érzékeny szemfelszínt formálta (PRK). Később kifejlesztették a lebenykészítéses, kétlépcsős eljárást, ahol az első lépést mechanikus eszközzel végezték, ezt követte a lézeres korrekció (LASIK). A legújabb technológia segítségével a mechanikus eszközt is lézer váltotta fel, ezt nevezik kétlézeres eljárásnak (FemtoLASIK).

 2. Magyar fejből pattant ki az ötlet

Az emberi tényezőt és a szikét kiiktató femtolézeres eljárás ötlete egy magyar fizikus, Dr. Juhász Tibor fejéből pattant ki 1994-ben. Bár a fejlesztés Amerikában folyt, a nagyszerű találmány rövid időn belül Magyarországra került.

3. A 90-es években már kezeltek szemet femtolézerrel Magyarországon

A világ első femtolézeres látásjavító műtétjét 1997-ben végezték el, méghozzá Magyarországon, Budapesten. Szegedi és budapesti fizikusok és orvosok fogtak össze, hogy hasznosítsák és továbbfejlesszék az elsőként használt lézereket.

4. 100% feletti látásélesség érhető el

Bárki lehet sasszemű. A modern látásjavításnak hála mostanra nemcsak 100, hanem akár 125%-os is lehet az ember látása. Vagyis szinte akármilyen jól látott a páciens fénykorában, a femtolézeres műtét még annál is jobb látást biztosíthat.

5. Az öregszeműség is gyógyítható lézerrel

Az öregszeműség (presbyopia) mindenkit utolér. Az öregedéssel járó természetes folyamat során a szemlencse elveszti rugalmasságát, így a közellátás szükségszerűen romlik. Ebbe viszont szerencsére nem kell beletörődni, mostanra már ez a természetesen kialakuló probléma is kezelhető lézerrel.

6. 10 millió szemet műtöttek már meg a világon femtolézerrel

A magyar ötletből nagy siker lett. A 90-es évek óta több mint 10 millió szemet műtöttek meg világszerte, azaz körülbelül 5 millió ember választotta szike helyett a femtolézeres módszert. 

7. Détár Enikő, Gombos Edina és Tatár Csilla is lézerrel javíttatta a látását

A színpadon és a képernyőn sem praktikus szemüveget vagy kontaktlencsét viselni. Nem minden szerephez illik a szemüveg, a kontaktlencsétől megviselt szem pedig különösen rosszul mutat az esti hírekben. Több magyar híresség döntött már a lézeres szemműtét mellett, így volt ezzel Détár Enikő, Gombos Edina és Tatár Csilla is.

8. Brad Pitt is ezt választotta

Természetesen a világsztárok között is szép számmal találunk olyanokat, akik a végleges megoldásokat kedvelik jobban. Tiger Woods például soha nem fog percekig hunyorogni, mire meglátja, hova is ütötte a labdát, és Brad Pitt vagy Courtney Cox sem fog szemüveget törölgetni két felvétel között, mert mindhárman a lézeres szemműtétet választották.

9. Margitszigeti klinikán végezték el az első itthoni femtolézeres beavatkozást

A számos régi történet mellett egy egészen modern is kötődik a Margitszigethez. Az első magyarországi femtolézeres szemműtétet, az európai bevezetéssel szinte egy időben, a kutatásfejlesztésben is résztvevő, margitszigeti Focus Medical klinikán végezték el.
10. Már a látásjavító műtétekre is vállalnak garanciát

A lézerklinikák szigorú szabályok szerint gyógyítanak. A beavatkozást megelőzően teljesen feltérképezik a páciens állapotát, így fény derül minden olyan betegségre vagy elváltozásra, ami akadályt jelenthet. Csak olyanokat kezelnek, akik teljes mértékben alkalmasak rá, több helyen pedig garanciát is vállalnak a műtétek eredményére. Bizonyos klinikák már akkor térítésmentesen ismétlik meg a beavatkozást, ha nem az előre ígért, írásban vállalt látásjavulást érik el.

Néhány ázsiai országban kezdenek elterjedni a 3D-s zebrák. A különféle festési technikákkal készült meghökkentő gyalogosátkelők hatékonyan lassítják le az arra tévedő autósokat. Legalábbis elsőre.

Az optikai csalódás életet menthet!

Nem lehet kellemes élmény autóval vagy motorral közelíteni egy olyan akadály felé, amiről nem tudod eldönteni, hogy valódi, vagy csak oda van festve. Mi, itt Európában megszoktuk, hogy a festett gyalogátkelőhelytől nem kell félni, persze lassítani illik előtte. Ha gyalogos van rajta, akkor pedig kötelező, de az autódat nem kell hogy féltsd. A fekvőrendőrrel persze más a helyzet, de azoknál is ki lehet tapasztalni, hogy milyen szögben, mekkora sebességgel érdemes áthajtani rajtuk. A fekvőrendőr drágább, mint a festett zebra, viszont kétségtelenül hatékonyabban kényszeríti lassításra a száguldozókat. 

Escher nyomdokain

Indiában és Kínában a várostervezők és közlekedési mérnökök mostanában olyan optikai trükkökkel kísérleteznek, amik a térlátásunk gyenge pontjait használják ki, elbizonytalanítva, és így  lassításra kényszerítve a járművezetőket. A festett, 3 dimenziósnak látszó zebra olcsó, kreatív és mégis hatékony eszköznek bizonyult. Nem tudod eldönteni nagy sebességgel közeledve, hogy a látvány optikai illúzió, vagy tényleg kiemelkedik ott valami a síkból. Sőt az is előfordulhat, hogy a féltucat festett hasáb közül egy-kettő mégis valódi, és akkor nagyot lehet koppanni.

A térlátásunk korlátait kihasználó képi illúziókeltésnek nagy hagyományai vannak. Gondoljunk csak a múltszázadban élt holland M.C. Escher-re, vagy a XVI. században élt szintén holland ifj. Hans Holbeinre.

Nappal és éjszaka, M.C. Escher, 1938

Térlátásunk nagyon összetett folyamat

Egyszerre használjuk ki a látott tárgyakról kialakult képzeteinket, egyszerre vizsgáljuk a tárgyakon vagy mellettük látható árnyékokat, és egyszerre vizsgáljuk - persze tudat alatt - a két szemből érkező ingerek közötti különbségeket is. Sőt, még az is a mélység illúzióját vagy éppen helyes képzetét kelti bennünk, ha megváltozik valamilyen tárgy színének a tónusa, hiszen pl. a távoli hegyek a párás levegő miatt tűnnek távolinak. Ez a jelenség akár gondot is okozhat magashegyi körülmények között, ahol a váratlanul kitisztuló idő megzavarja a hegymászók térképzetét, és egy távoli, éppen tisztán látszódó hegygerincre azt hiszik, hogy karnyújtásnyira van.

forrás: http://www.bbc.com/culture/story/20160429-how-optical-illusions-can-save-lives

Kép: Day and Night, 1938, by MC Escher. Images courtesy of Collection Gemeentemuseum Den Haag/the MC Escher Company

http://bgr.com/2016/04/26/optical-illusion-crosswalks-india-china/

Sok-sok izgalmas témát hozhat egy baba érkezése a családba. Nagyon érdekes követni, hogyan nyílik a figyelme, hogyan helyeződik át az érzékelése a tapintás, szaglás, ízlelés irányából a látásra és a hallásra. Sok szülő a kezdeti időszakban aggódik is, hogy lát-e egyáltalán a gyermeke, vagy csak néz. 

Sokan sokfélét mondanak arról, hogy mit látnak egyáltalán a kisbabák. Mi vajon az igazság?

Tény, hogy a magzat már az anyaméhben is érzékeli a fényt, ennek ellenére a látás mégis nagyon fejletlen állapotban van közvetlenül a születés után. Ennek - feltehetően - evolúciós okai vannak, hiszen az emberkölyök a teret még nem lakja be, nem mozog önállóan, ezért a térérzékelésben kulcsszerepet játszó látásnak sem kell teljesen kifejlettnek lenni. Szervi szinten és szoftveresen sincs még minden "telepítve" a látáshoz a születés után közvetlenül. A szem optikai része, a törőfelületek természetesen készen állnak, de például a retina, az érzékelést végző ideghártya csapsejtjei még fejletlenek, ezért a színlátása a csecsemőnek még gyenge, színeket lát ugyan, de az árnyalatokat nem tudja megkülönböztetni. Ezért például csak később passzol a babákhoz a legtöbb szülő által favorizált sok pasztellszín, hiszen kezdetben ezek árnyalatait nem is érzékeli külön színeknek. Feleslegesen költünk tehát vagyonokat púderrózsaszín és halovány türkiz tapétákra. Általánosan elfogadott nézet, hogy a csecsemő a kontrasztokat tudja jól megkülönböztetni. Az emberi arcból is leginkább a haj és az arc határvonalát figyeli. Nem a szemedbe fog először nézni, hanem melléd, mert ott lát éles kontrasztokat.

Az agyunkkal látunk

A látás mint érzékelési folyamat nagy része az agyban történik, hiszen a kép ott alakul ki az összegyűjtött ingerületekből, tehát ez egy tanult folyamat is részben, és ezért időt igényel a begyakorlása. Maga a térlátás is a két szem eltérő képén alapszik, tehát a két szemet együtt kell mozgatni. Ez nekünk magától értetődő, viszont a csecsemők között gyakran előfordul, hogy időnként kancsalítanak, mert nehezen hangolják össze szemeinek a mozgását. Két hónapos korig ez normálisnak mondható, utána viszont orvoshoz kell fordulni, ha továbbra is észleljük ezt a jelenséget.

A fókuszálás is külön tudomány

Hiába áll használatra készen a szemlencse, ha a fókuszálást lehetővé tevő izmok még fejletlenek. Körülbelül két hónap kell ahhoz, hogy ezek az izmok megfelelően lássák el a feladatukat, és a csecsemő megtanuljon a megfelelő távolságra fókuszálni. Amíg ez nem történik meg, addig a csecsemők nem láthatnak élesen, vagy legfeljebb csak egy bizonyos távolságra. Egyes szakértők szerint ez a távolság csak 20-30 cm, mások ezt vitatják. Az viszont tény, hogy ahogyan a fényképezőgép is tud éles képet alkotni, ha kicsi a blende nyílása, úgy a csecsemő is láthat élesen, ha megfelelőek a fényviszonyok, és összeszűkül a pupillája, de kevés fény esetén nehezen különbözteti meg a részleteket, ez a képesség is csak a második hónap után alakul ki. Ekkor kezdi érzékelni az emberi arcok részleteit, ismeri fel a szüleit és a család többi tagját.  

Képek: pixabay

Chema Madoz, spanyol fotográfus hétköznapi, megszokott dolgokat helyez el új, meghökkentő közegben, vagy éppen olyan tulajdonságokkal ruházza fel őket, amelyek mindenképpen megmozgatják a nézőt. Trükkös és kreatív összeállításai beindítják a fantáziánkat, és egy-egy kép láttán percekig gondolkodhatunk azon, hogy vajon a valóságot látjuk-e, vagy csupán illúzió minden. 

Fekete-fehér portréi szinte már a védjegyévé váltak Madoznak, és azzal, hogy minden művét jó alaposan szemügyre kell vennünk, szárnyalhatunk fantázia és realitás között. Ha elég időt eltöltünk a képei tanulmányozásával, önkéntelenül és mindenféle különleges erőfeszítés nélkül is fejlődik az asszociációs képességünk, hiszen pár Chema Madoz fotográfia után már semmi sem annak tűnik, ami valójában, illetve minden lehet bármi. Értik? Nem? Mutatunk pár képet, és mire a végére érnek, érteni fogják.

Talán egyik legismertebb képe az alábbi. Számos találgatásra ad okot minden apró részlet a képen: nőt vagy férfit látunk-e, az italos pohár ennek ellenére, vagy pont emiatt jelenti-e azt, amit. 

Felhő és fa találkozása:

Még egy felhő:

Kicentizve

Eső?

Ha kinyitjuk, kő kövön nem marad

Leves, második

Ablak a világra?

Ha nem jó a kávé

Egy csepp, két csepp, öt csepp...

Zebra

A füst útja

További remek képek a szerző honlapján:

http://www.chemamadoz.com/

Napóleon csapatai 1798 és 1801 között vívták csatáikat Egyiptom és Palesztina földjén - vagy inkább homokjában - Napóleon szerint sikerrel, a történészek szerint inkább dicstelenül. Ráadásul Napóleon legvitathatóbb tette, a jaffai vérengzés (több ezer hadifogoly módszeres meggyilkolása) is ehhez a hadjárathoz kötődik. Végül Napóleon serege megfogyatkozva, egzotikus betegségektől szenvedve vonult vissza előbb Palesztinából Egyiptomba, végül haza. A sereget nemcsak a védekező arab és török seregek tizedelték, hanem a pestis is. A pestis mellett pedig feltűnt még egy egzotikus szembetegség is, a trachoma. Több száz(!) francia katona veszítette el a látását a hadjárat alatt, de még a sereget kísérő számos tudós közül is sokan megvakultak.

Mi a trachoma?

A trachoma (a napóleoni háborúk óta egyiptomi szemgyulladásnak is hívják) a szemhéj belsejének krónikus gyulladása. Egy baktérium okozza, amit manapság antibiotikummal lehet hatástalanítani, egyszerű higiénés szabályokkal pedig maga a betegség is megelőzhető, de a harmadik világ szegény országaiban mindez nem magától értetődő, így meglehetősen elterjedt betegség. Az elkerülhető vakság okai között világelső ez a kór, 128 millió gyermeket érint a világon és mintegy kétszer annyi felnőttet. 84 millió ember szenved az aktív fertőzéstől és 8 millió ember lett látássérült vagy vak a betegség következtében. Merthogy vakságot is okozhat a szaruhártya hegesedése miatt. Terjedésében főszerepet játszanak a keleti piacok állandó látogatói, a legyek, továbbá bármi hordozhatja a fertőzést, ami közvetlenül érintkezik a szemmel: közös törölköző, kéz, közös szappan, bármilyen emberi testváladék.

Magyar vonatkozások

Európában és a fejlett nyugati országokban mára már teljesen kihalt ugyan ez a betegség, de a keleten és Afrikában megforduló turisták megfertőződhetnek könnyen, és kikezelésükig hordozhatják és terjeszthetik is a kórt. Európába a már említett napóleoni háborúk idején jutott, és a kor forrongó katonai helyzetére jellemzően gyorsan el is terjedt a kontinensen. Magyarországon is megjelent az 1800-as évek derekán, nálunk főleg a katonákat fertőzte, végül 1883-ban, a pancsovai törvényszéki elnöknek feltűnt a tárgyalásokra járó sok könnyező szembeteg, és az ő tanácsára a Belügyminisztérium elrendelte "a szemcsés kötőhártyalob" országos elterjedésének kivizsgálását és felszámolását.

Képek:

https://www.youtube.com/watch?v=a46yGIyKwmI

http://postcards.hungaricana.hu

Bono, a U2 frontembere elképzelhetetlen jellegzetes napszemüvege nélkül. 2014 óta már tudjuk, hogy azért hordja, mert 20 éve szenved a zöldhályogtól, és ennek kezelésében segít neki a napszemüveg viselése. Azelőtt persze mindenki azt hitte, hogy ez csak arculati elem nála.

A napszemüveget gyártó cég, a Révo, Bono-val reklámozza jótékonysági kezdeményezését, aminek jelszava a "Buy vision, give sight!" A kampány során minden eladott napszemüveg után 10 dollárt harmadik világbeli látásdiagnosztikai alapítványok számára utalnak át. Számításaik szerint 2020-ig 5 millió ember megvakulását tudják megakadályozni!

Mi a zöldhályog, amiben Bono szenved?

A zöldhályog, latinul glaukóma, a szem belsejét kitöltő csarnokvíz megemelkedett nyomása miatt alakul ki, ami a szem belsejében futó erek elzáródását, és a látóideg teljes vagy részleges pusztulását okozhatja, akár teljes vakságot is eredményezhet. A Földön mintegy 65 millió ember szenved ebben a betegségben, ebből több mint 6 millió már egyáltalán nem lát!

3 dolog, amit megtudhatunk Bono-tól a zöldhályoggal kapcsolatban

Bono esete néhány nagyon lényeges dologra hívja fel a figyelmet a glaukómával kapcsolatban.

1. Az első, hogy a zöldhályog ha nem is gyógyítható, de kordában tartható a megfelelő kezeléssel. A mai kezelési eljárások hatékonyak. Sokszor elég szemcseppeket használni, de az is lehet, hogy műtéti úton érik el a csarnokvíz nyomásának csökkenését a csarnokzug tágításával. (Itt szivárog ki a csarnokvíz a véráramba.) Ezt a beavatkozást manapság már lézeres kezeléssel is meg lehet oldani kéz érintése nélkül.

Tehát attól, hogy zöldhályogot diagnosztizáltak nálad, még nem biztos, hogy meg fogsz vakulni!

2. A zöldhályog elleni küzdelemben a legfontosabb tényező a korai diagnózis. Nagyon lényeges a háziorvosok szerepe, de bármilyen csatornán keresztül jutnak is a potenciális betegek hiteles információhoz, megakadályozható a látásvesztés. A látásdiagnosztikai központokban számos módszerrel állapíthatják meg a csarnokvíz kóros nyomásnövekedését. A szemgolyóra gyakorolt leheletnyi külső erőkifejtés által kialakuló deformáció mérése alapján lehet következtetni a szemen belül uralkodó nyomásra. A nyomásérték megnövekedése azonban önmagában még nem betegség, egészséges embereknél is széles határok között mozoghat, maga a betegség látótérkiesésként jelentkezik, ennek vizsgálatára is léteznek kifinomult számítógépes vizsgálatok. 

3. A glaukóma kezdeti szakaszában nem biztos, hogy jelentkeznek tünetek. Bono is 20 éven át élt együtt a betegséggel úgy, hogy nem voltak számottevő tünetei. Ha már tünetek is jelentkeznek, lehet, hogy már kialakult a részleges látásvesztés.

Bal oldalon: ezt látja az egészséges szem. Jobb oldalon: Látótér szűkülés glaukóma következtében.

Mik a leggyakoribb kockázati tényezők?

Magas vérnyomás, migrén, cukorbetegség. A zöldhályognak örökletes okai is lehetnek, ezért ha a családban másnak is volt glaukómája, akkor te is veszélyeztetett lehetsz, ilyen esetben érdemes konzultálnod háziorvosoddal. 

Képek: 

https://en.wikipedia.org/wiki/Bono 

http://jaysonsopticians.co.uk/glaucoma/3294829

Nyáron az időjárásjelentések állandó eleme az UV-sugárzásról szóló híradás. A meteorológusok beszélnek UV-A és UV-B sugárzásról, de tudjuk-e egyáltalán, hogy mik ezek, és milyen hatással vannak a szervezetünkre? Annyit talán mindenki tud, hogy károsak és segítik a bőrrák és a szürkehályog kialakulását, de pontosan mi is a különbség az egyes sugárzások között?

Egy kis fizika

Az UV az ultraviola szó rövidítése, ami magyarul ibolyán túli sugárzást jelent. Az emberi szem számára is érzékelhető elektromágneses sugárzás, vagyis a látható fény színeit mindenki ismeri, a szivárvány színei sorban: a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék és az ibolya. Ezek a fények hullámhosszukban különböznek egymástól: a vörös kb. 800 nanométeres, a sárga 600 nanométeres, az ibolya kb. 400 nanométeres. Az ennél rövidebb hullámhosszúságú sugárzásokat a szemünk már nem érzékeli, pedig innen kezdődik az igazán veszélyes fenevadak világa: az ultraibolya, a röntgen és a gamma sugarak tarománya. Az UV-A és az UV-B sugárzás is csak hullámhosszában tér el egymástól, az UV-A hullámhossza nagyobb, ezért kevésbé veszélyes, inkább csak barnítja a bőrünket, míg az UV-B hullámhossza rövidebb, (kb. 320-280 nm), ez a veszélyesebb, mert szemgyulladást, bőrpírt, bőrhólyagosodást, bőrrákot okozhat.

Éltető napfény

Napunk bőven bocsájt ki ultraibolya sugarakat, de ennek nagy részét a légkör tetején található ózonpajzs elnyeli, így létezhet szárazföldi élet. Ennek hiányában csak a tengerekben létezhetne élővilág, mert a víz is elnyeli az UV-sugarakat. Sőt a sima üveg is, ezért hívták régen kvarclámpának a szolárium elődjét, mert az előlapja kvarcüvegből volt, hogy átjusson rajta az UV-sugárzás. A szegedi gyermekkórház újszülött osztályának ablaküvegeit a hatvanas években lecserélték méregdrága kvarcüvegre, hogy a csecsemők elegendő napfényhez jussanak, mert a napfény elengedhetetlen a D-vitamin termelődéséhez, az meg a csontok fejlődéséhez. Aztán egyszer a közelben járőröző vadászrepülő hangrobbanása miatt kitört az összes, pótolni már nem volt pénz, így maradtak a mesterséges barnító lámpák.

Fényterhelés

A szoláriumok csöve csak kevés UV-B sugárzást bocsát ki, de sajnos öregedésükkel ez az arány növekszik, belenézni mindenképpen tilos. Természetesen a napba nézni sem szabad, mert nagyon rövid idő alatt maradandó látáskárosodást lehet szenvedni, ugyanígy erős ipari fényforrások vagy lézerek fénye is okozhat retinakárosodást. Ha ilyen fényforrások vesznek körül minket, vagy erős a napsugárzás, akkor feltétlenül védjük a szemünket megfelelő védőszemüveggel. Nem szabad elfelejteni, hogy síeléskor vagy tengerparti napozáskor fokozott terhelés éri a szemünket és a bőrünket, mert a hóról, vízfelületről visszavert fény is tartalmazza az ultraibolya sugarakat, tehát a dózis megsokszorozódik. Magas hegyeken túrázva is feltétlenül viseljünk napszemüveget, hiszen ott vékonyabb a légkör felettünk, ezért a napsugárzás is kevésbé szűrt.

Képek:

noivilag.hu

hir.ma

Az allergia manapság népbetegségnek számít, és a betegség nem kevés tünete közül jó néhány éppen a szemünket érinti. Mit lehet tenni a viszketés, a könnyezés ellen?

Macskaszőr, poratka, pollen

A szénanátha és a hozzá hasonló allergiás betegségek leggyakoribb tünete a tüsszögés és az orrfolyás, de legalább annyira jellegzetes tünet lehet a szem viszketése, könnyezése is. Az allergén anyagok nem csak az orr nyálkahártyáját, de a szem körüli szöveteket is irritálhatják. A tünetek jelentkezhetnek szezonálisan - ilyenkor többnyire valamilyen növény pollenje az allergén anyag, - de jelentkezhetnek szinte állandó jelleggel is – ekkor legtöbbször poratkára vagy valamilyen állati szőrre érdemes gyanakodni.

Személyre szabott praktikák

Minden gyakorlott allergiásnak megvan a maga praktikája a tünetek csökkentésére. Legegyszerűbb persze kerülni az allergiát kiváltó anyagok közelségét, gyakran takarítani, hajat mosni, tisztálkodni. Sokszor elég pár percig nyugodtan feküdni csukott szemmel, és enyhülnek a panaszok. Sokan elutaznak a tengerhez vagy a hegyekbe, ha jön a parlagfű szezon, de akiknél nem lehet ennyivel megoldani a problémát, azok közül sokan antihisztamin tartalmú allergiaellenes gyógyszert szednek, vagy hasonló hatóanyagokkal rendelkező szemcseppet használnak. Súlyosabb esetekben szteroid tartalmú gyógyszerek is számításba jöhetnek a duzzanat, gyulladás csökkentésére, de ilyen szert csak orvos írhat fel. Egy biztos, a viszkető szem dörzsölését mindenképpen el kell kerülni, mert további gyulladást okozó járulékos fertőzésekkel tetézhetjük a bajt.

Életmód és gondolkodás

Az allergia pszichés vonatkozásai vitathatatlanok annak ellenére, hogy kialakulásának háttere sohasem tárható fel teljes bizonyossággal. Lehet, hogy a tudatalattinkban rejlik a megoldás kulcsa, ezért érdemes a szelídebb gyógymódok közül is komolyan venni néhányat, már csak azért is, mert a gyógyszeres kezelés csak a tüneteket tudja enyhíteni.  A különböző relaxációs technikák, a jóga, a pszichoterápia mind segíthetnek kilábalni az allergia csapdájából. A diétás táplálkozással pedig száműzhetjük szervezetünkből a gyulladást keltő, ezért az allergiás tüneteket erősítő prosztaglandinokat. A kevesebb cukrot, tejterméket és állati fehérjét tartalmazó étrend is segíthet a tünetek visszaszorításában.

Képek:

http://alizetics1.rssing.com/browser.php?indx=25609155&item=925

http://www.femcafe.hu/

Kialvatlan civilizációban élünk. Kortársaink többsége nem alszik eleget, gyakran észre sem vesszük, ám ennek súlyos következményei lehetnek. A bioritmusunk felborulása számos betegség forrásává válhat. Szívproblémák, kedélybetegség, cukorbaj és akár rák is lehet a dolog vége. Mi okozhatja a bioritmus felborulását? És mi köze mindennek a szemünkhöz?

Leggyakrabban akkor borul a bioritmusunk, ha egy repülőút során egyszerre több időzónát is váltunk, de ennek hatása nyilván korlátozott annak ellenére, hogy úgy érezzük magunkat, mintha fejbe vertek volna. Tartós problémákat okozhat a több műszakos munkarend, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007 óta a rákot okozó hatások közt tart számon. Szintén káros hatással van bioritmusunkra a körülöttünk világító mesterséges fényforrások egy része is.

A bioritmus biokémiája

Az álmosságért és az alvás mélységéért egy melatonin nevű hormon felelős. Ennek szintjét az agyunk alvásközpontja szabályozza részben a fény/sötétség változásairól kapott információ alapján. De nemrég vált csak ismertté, hogy nem csak a világosság mértéke befolyásolja a melatonin szintjét, hanem a megvilágítás színe is, mivel a szemünkben nem csak látósejtek vannak, hanem bizonyos ganglionok egy melanopszin nevű anyagot tartalmaznak, ami a kék fényre érzékeny. Ezek az idegsejtek nem a látóközpontba küldik a jeleiket, hanem egyenesen agyunknak a bioritmusunkért felelős részébe. A körülöttünk lévő fénynek tehát nemcsak az erőssége, de a színe is befolyással van arra, hogy elálmosodunk-e vagy sem. A manapság használatos mesterséges fényforrások színe és fényereje nagyon eltér az őseink korában használatos gyertyák, mécsesek fényétől és a nap fényétől is, de a szüleink korában használt izzólámpák fénye is sokkal közelebb állt a természetes napfényhez, mint a mai LED-ek és fénycsövek fénye. A nap fénye folytonos spektrumú enyhén sárgás árnyalattal. Ez azt jelenti, hogy minden szín, minden hullámhossz megtalálható benne, a sárga egy kicsit erősebben. Ilyen a fénye minden izzólámpának és gyertyának is. A fénycsövek fénye nem folytonos spektrumú, tehát csak néhány szín szerepel benne, de ezt mi nem látjuk közvetlenül, összességében fehéret érzékelünk. A LED-ek fénye még kevesebb színt tartalmaz, ráadásul erősebb benne a kék részaránya, mint az izzólámpák fényében. Mindez közvetlenül is befolyásolja a bioritmusunkat.

Álmatlanság és aluszékonyság

Ha lefekvés előtt közvetlenül tévézünk, vagy telefonon böngésszük a leveleinket, vagy tableten olvasunk könyvet vagy híreket, mindez oda vezethet, hogy kialvatlanok maradunk annak ellenére, hogy van időnk kipihenni magunkat. Ha az éjszakát nem teljes sötétségben vagyunk kénytelenek tölteni, az is ugyanoda vezethet. Ezen belül a világítás színe és a mérhető hatások között is egyértelmű az összefüggés, egy kísérletben pl. bizonyos mellrák sejtek jobban növekedtek akkor, ha néhány órán át kék fény világított éjjel a betegek kórtermében. Az álmatlanság egyik ellenszere lehet pl. egy kék színt szűrő szemüveg, amit lefekvés előtt másfél órán át viselünk.

A fénynek természetesen áldásos hatásai is lehetnek. A bioritmus egy másik problémáját, a télen gyakran jelentkező depressziószerű szezonális lehangoltságot egyértelműen a napfény hiánya okozza, ezért remekül lehet kezelni fényterápiával. Egyre több klinika alkalmaz ilyen esetekben gyógyszerek helyett teljes spektrumú fényforrásokat, amiknek a fénye legjobban hasonlít a napfényre.

Képek:

http://www.skinnymom.com/8-reasons-you-feel-tired-every-day-and-how-to-fix-it

http://www.npr.org/sections/health-shots/2013/10/18/236211811/brains-sweep-themselves-clean-of-toxins-during-sleep

http://themetapicture.com/me-before-going-to-bed/

A szürkehályog napjainkban népbetegség. A szürkehályog , más néven cataracta a szemlencse olyan mértékű elhomályosodását, elszürkülését jelenti, ami már akadályozza, hogy éles képet lássunk. A 65-75 éves népesség 50%-a, a 75 év felettieknek pedig közel 70%-a szenved tőle. Az egyoldalú – antioxidánsokban szegény – étrend, a cukorbetegség, a szemet ért mechanikai behatások vagy a túl erős napfényterhelés elősegíthetik a betegség kialakulását, tehát ezek mellőzésével késleltethetjük az elkerülhetetlent, de teljes elkerülésére kicsi az esély.

Dr. Busch Zsuzsanna szemész szakorvos évtizedekig gyógyította a beteg szemeket, ám 78 éves korában őnála is szürkehályogot diagnosztizáltak: „Észrevettem, hogy fokozatosan romlik a látásom. Az olvasáshoz egyre erősebb fényű lámpát kellett használnom, a háztartási munkák során – a romló térlátásom miatt - gyakran nem oda tettem a tárgyakat, ahová szerettem volna, és egyre nehezebben ment az esti autóvezetés is. Végül szemorvos kollégáimmal azonos álláspontra jutottam: ez bizony kezdődő szürkehályog, ami gyakran jár együtt az idős korral, és ha nem kezelik, akár vakságot is okozhat. Egyértelművé vált számomra, hogy szemműtétre van szükségem.”

Régen ezt a betegséget gyógyíthatatlannak tartották, és a mai szemészet is csak egyetlen megoldást ismer a probléma megoldására, ez a műtét. Sem a megelőzésre, sem a gyógyszeres kezelésre nincs lehetőség. Egyedüli megoldást az elszürkült szemlencse eltávolítása, és korszerű, szövetbarát műlencsével való helyettesítése jelent. Műtét nélkül a szürkehályog minden esetben vaksághoz vezet.

Néhány évvel ezelőtt még csak az érett szürkehályogot műtötték, így előfordult, hogy a pácienseknek a műtét időpontjára már meglehetősen beszűkült a látásuk. Jó hír az érintettek számára, vagyis majdnem mindannyiunknak, hogy a korszerű cataracta sebészetnek köszönhetően ma már egyáltalán nem szükséges idáig várni, ráadásul a szürkehályog műtét napjainkra az egyik legbiztonságosabb orvosi beavatkozássá vált.

Hogyan zajlik egy szürkehályog műtét?

„A legkisebb beavatkozás elvét követő, legkorszerűbb műtéti technikát, a fakoemulzifikációt alkalmazzuk, melyben nagy gyakorlattal rendelkezünk.” – válaszolja kérdésünkre Dr. Német Ilona, a több évtizede működő Focus Medical Szemészeti Központ szürkehályog specialistája. – „Ez egy ultrahangos eljárás. Altatás és injekció adása nélkül, csepp-érzéstelenítéssel tökéletesen érzéstelenítjük a szemet, így nem lehet fájdalmat érezni sem a műtét alatt, sem utána. Mindez nem tart tovább 20 percnél, amit rendkívül gyors és panaszmentes gyógyulás követ. Egy hét után autóvezetés, irodai, számítógépes munka már végezhető, nehéz fizikai munka, szennyezett környezetben végzett munka egy hónap után lehetséges.”

Igaz-e, hogy szemüvegre sincs szükség a szürkehályog műtét után?

„A modern műlencséknek köszönhetően a műtéttel nem csak a szürkehályog által okozott látáscsökkenést szüntethetjük meg, hanem egyúttal a korábbi fénytörési hibát is korrigáljuk.” –folytatja a Focus Medical szakembere. „Így a páciens élesen fog látni távolra szemüveg nélkül még akkor is, ha ehhez régebben szemüvegre volt szüksége a rövidlátása, távollátása, vagy asztigmiája miatt. A közeli látás javítására legmodernebb multifokális műlencséket, az asztigmia (cylinder) megszüntetésére a tórikus műlencse beültetését tudjuk ajánlani alkalmasságtól függően. Az egyénre szabott lencsetervezéssel a lehető legkevesebb műtét utáni szemüvegviselést érjük el.”

Kép: 

http://www.medicas.ro/

http://efi.kenezykorhaz.hu/