Nyáron az időjárásjelentések állandó eleme az UV-sugárzásról szóló híradás. A meteorológusok beszélnek UV-A és UV-B sugárzásról, de tudjuk-e egyáltalán, hogy mik ezek, és milyen hatással vannak a szervezetünkre? Annyit talán mindenki tud, hogy károsak és segítik a bőrrák és a szürkehályog kialakulását, de pontosan mi is a különbség az egyes sugárzások között?

Egy kis fizika

Az UV az ultraviola szó rövidítése, ami magyarul ibolyán túli sugárzást jelent. Az emberi szem számára is érzékelhető elektromágneses sugárzás, vagyis a látható fény színeit mindenki ismeri, a szivárvány színei sorban: a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék és az ibolya. Ezek a fények hullámhosszukban különböznek egymástól: a vörös kb. 800 nanométeres, a sárga 600 nanométeres, az ibolya kb. 400 nanométeres. Az ennél rövidebb hullámhosszúságú sugárzásokat a szemünk már nem érzékeli, pedig innen kezdődik az igazán veszélyes fenevadak világa: az ultraibolya, a röntgen és a gamma sugarak tarománya. Az UV-A és az UV-B sugárzás is csak hullámhosszában tér el egymástól, az UV-A hullámhossza nagyobb, ezért kevésbé veszélyes, inkább csak barnítja a bőrünket, míg az UV-B hullámhossza rövidebb, (kb. 320-280 nm), ez a veszélyesebb, mert szemgyulladást, bőrpírt, bőrhólyagosodást, bőrrákot okozhat.

Éltető napfény

Napunk bőven bocsájt ki ultraibolya sugarakat, de ennek nagy részét a légkör tetején található ózonpajzs elnyeli, így létezhet szárazföldi élet. Ennek hiányában csak a tengerekben létezhetne élővilág, mert a víz is elnyeli az UV-sugarakat. Sőt a sima üveg is, ezért hívták régen kvarclámpának a szolárium elődjét, mert az előlapja kvarcüvegből volt, hogy átjusson rajta az UV-sugárzás. A szegedi gyermekkórház újszülött osztályának ablaküvegeit a hatvanas években lecserélték méregdrága kvarcüvegre, hogy a csecsemők elegendő napfényhez jussanak, mert a napfény elengedhetetlen a D-vitamin termelődéséhez, az meg a csontok fejlődéséhez. Aztán egyszer a közelben járőröző vadászrepülő hangrobbanása miatt kitört az összes, pótolni már nem volt pénz, így maradtak a mesterséges barnító lámpák.

Fényterhelés

A szoláriumok csöve csak kevés UV-B sugárzást bocsát ki, de sajnos öregedésükkel ez az arány növekszik, belenézni mindenképpen tilos. Természetesen a napba nézni sem szabad, mert nagyon rövid idő alatt maradandó látáskárosodást lehet szenvedni, ugyanígy erős ipari fényforrások vagy lézerek fénye is okozhat retinakárosodást. Ha ilyen fényforrások vesznek körül minket, vagy erős a napsugárzás, akkor feltétlenül védjük a szemünket megfelelő védőszemüveggel. Nem szabad elfelejteni, hogy síeléskor vagy tengerparti napozáskor fokozott terhelés éri a szemünket és a bőrünket, mert a hóról, vízfelületről visszavert fény is tartalmazza az ultraibolya sugarakat, tehát a dózis megsokszorozódik. Magas hegyeken túrázva is feltétlenül viseljünk napszemüveget, hiszen ott vékonyabb a légkör felettünk, ezért a napsugárzás is kevésbé szűrt.

Képek:

noivilag.hu

hir.ma