Magyarországon a szemszárazság az egyik leggyakrabban előrforduló szemészeti tünet. Szakmai becslések szerint minden ötödik hazánkfia szenved valamilyen mértékben ettől a problémától, az idősebb lakosság körében ez az arány pedig elérheti a 50%-ot is! 

Az egészséges ember szemében a könny vékony filmréteget képez a szem legkülső felületén, így védi az ott található élő sejteket a kiszáradástól és a kórokozóktól, másrészt egyenletes eloszlása révén tökéletesen sima optikai törőfelületet képez a szaruhártya felszínén, ezért a látásunk minőségét közvetlenül is befolyásolja. A könnyfilm három rétegből áll. Legalsó rétege egy mucin nevű anyagot tartalmaz, ami "rögzíti" a könnyfilmet a szem felszínéhez. A középső réteg főleg vízből és a benne oldott egyéb összetevőkből áll. A harmadik, legkülső réteg lipidtartalmú, amelynek olajszerű állaga megakadályozza a vizes réteg gyors  elpárolgását. 

Tünetei

A száraz szem szindróma tünetei akkor jelentkeznek, ha ezzel a könnyfilmmel valami nincs rendben. Ezek a következők: a szemben jelentkező csípő, viszkető érzés, esetleg gyulladás, fájdalom, fényérzékenység, könnyezés, homályos látás, vagy idegentestérzés. 

A száraz szem szindróma okai

A szemszárazság okai rendkívül sokfélék lehetnek. Legegyszerűbb esetben az erős szél és a száraz vagy szennyezett levegő okozza, ilyenkor párásítással vagy akár megfelelő védőszemüveggel is orvosolhatók a tünetek. A túlzott számítógép-használatból adódóan is kialakulhat szemszárazság, mert a monitor elmélyült figyelése közben kevesebbet pislogunk, és mivel egyébként a pislogás oszlatja szét a termelődő könnyet a szem felszínén, pislogás nélkül kiszárad a szem felszíne. Tudatos pislogással, a munka rendszeres megszakításával elmúlhatnak a tünetek. 

Bonyolultabb esetben a szemszárazságot komolyabb fiziológiai probléma is okozhatja, melyet nem mindig egyszerű beazonosítani, hiszen számos ok húzódhat meg a háttérben. Gyógyszerek - elsősorban gyulladásgátlók, antidepresszánsok, antiallergének - mellékhatásaként is kialakulhat, nőknél a változókor velejárója lehet. Bizonyos betegségek melléktüneteként is kialakulhat szemszárazság, pl. autoimmun betegségek, de a reumatológiai kórképeket, bizonyos allergiás betegségeket vagy a pajzsmirigy betegségeit is kísérheti a szem kiszáradása. Az is lehet, hogy van elég termelődő könny, csak az összetétele nem optimális, ezért gyorsan elpárolog, vagy nem tapad meg a szem felszínén, és az is lehet, hogy a könnycsatorna - ami a felgyülemlett könnyet vezeti el - túl széles, ezért elfolyik a termelt könny. 

A könnyet termelő könnymirigyek számára a szaruhártya felszíne alatt található receptorok küldik a jelet, hogy elfogyott a könny, tessék fokozni a termelést. A kényes egyensúly a termelés és a párolgás között akkor is felborulhat, ha ezekkel a receptorokkal történik valami.

Speciális helyzet: lézeres szemműtét után…

Láthatjuk tehát, hogy számtalan oka lehet a szemszárazságnak, azonban van egy szituáció, amikor az orvosi beavatkozás idézi elő a szemszárazságot, sőt a beteget fel is készítik annak bekövetkezésére. A lézeres látásjavító műtétek egyik velejárója ugyanis, hogy ideiglenesen lecsökken a könnytermelődés, amit minden esetben műkönnyel kell pótolni. A műtét során a könnytermelést irányító idegpályák egy része sérül, ezért nem küldik a jelet a könnymirigyeknek, a szem pedig szárazabb marad. Ez rosszul hangzik, de nem annyira vészes, mert az idegpályák idővel újra kapcsolódnak, és a műkönnyet is el lehet hagyni. Ennek az átmeneti időszaknak a hossza változó: van, akinél csak pár hét, de elhúzódhat fél évig is.

A szemszárazság kezelése

Mivel a szemszárazság a legtöbb esetben nem gyógyítható betegség, ezért fontos a folyamatos tüneti kezelés, vagyis a különböző műkönnyek alkalmazása. Emellett a szemtorna, a gyakori pislogás és a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé száradjon ki a szemünk.

Forrás: Focus Medical, hazipatika.com