Napóleon csapatai 1798 és 1801 között vívták csatáikat Egyiptom és Palesztina földjén - vagy inkább homokjában - Napóleon szerint sikerrel, a történészek szerint inkább dicstelenül. Ráadásul Napóleon legvitathatóbb tette, a jaffai vérengzés (több ezer hadifogoly módszeres meggyilkolása) is ehhez a hadjárathoz kötődik. Végül Napóleon serege megfogyatkozva, egzotikus betegségektől szenvedve vonult vissza előbb Palesztinából Egyiptomba, végül haza. A sereget nemcsak a védekező arab és török seregek tizedelték, hanem a pestis is. A pestis mellett pedig feltűnt még egy egzotikus szembetegség is, a trachoma. Több száz(!) francia katona veszítette el a látását a hadjárat alatt, de még a sereget kísérő számos tudós közül is sokan megvakultak.
Mi a trachoma?
A trachoma (a napóleoni háborúk óta egyiptomi szemgyulladásnak is hívják) a szemhéj belsejének krónikus gyulladása. Egy baktérium okozza, amit manapság antibiotikummal lehet hatástalanítani, egyszerű higiénés szabályokkal pedig maga a betegség is megelőzhető, de a harmadik világ szegény országaiban mindez nem magától értetődő, így meglehetősen elterjedt betegség. Az elkerülhető vakság okai között világelső ez a kór, 128 millió gyermeket érint a világon és mintegy kétszer annyi felnőttet. 84 millió ember szenved az aktív fertőzéstől és 8 millió ember lett látássérült vagy vak a betegség következtében. Merthogy vakságot is okozhat a szaruhártya hegesedése miatt. Terjedésében főszerepet játszanak a keleti piacok állandó látogatói, a legyek, továbbá bármi hordozhatja a fertőzést, ami közvetlenül érintkezik a szemmel: közös törölköző, kéz, közös szappan, bármilyen emberi testváladék.
Magyar vonatkozások
Európában és a fejlett nyugati országokban mára már teljesen kihalt ugyan ez a betegség, de a keleten és Afrikában megforduló turisták megfertőződhetnek könnyen, és kikezelésükig hordozhatják és terjeszthetik is a kórt. Európába a már említett napóleoni háborúk idején jutott, és a kor forrongó katonai helyzetére jellemzően gyorsan el is terjedt a kontinensen. Magyarországon is megjelent az 1800-as évek derekán, nálunk főleg a katonákat fertőzte, végül 1883-ban, a pancsovai törvényszéki elnöknek feltűnt a tárgyalásokra járó sok könnyező szembeteg, és az ő tanácsára a Belügyminisztérium elrendelte "a szemcsés kötőhártyalob" országos elterjedésének kivizsgálását és felszámolását.
Képek:
https://www.youtube.com/watch?v=a46yGIyKwmI
http://postcards.hungaricana.hu
