Az autónkat időnként elvisszük szerelőhöz akkor is, ha nincs semmi baja, hogy átnézzék, és megelőzzék a komolyabb problémákat, pedig az csak egy tárgy. A szemünk a külvilággal való kapcsolattartás egyik legfontosabb szerve. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire lényeges, hogy vigyázzunk rá egész életünkben. Természetesen ne az autónkkal való bánásmód legyen a referencia, mikor a szemünk egészségéről van szó, de az is igaz, hogy szomorú lenne, ha az autónk előkelőbb helyzetben lenne a gondoskodás terén. 

Miért fontos akkor is elmenni időnként a szemorvoshoz, ha nincs semmi tünetünk?

Három okunk van erre: 

1) Egyrészt a betegségek egy jelentős része még nem okoz maradandó károsodást, ha időben diagnosztizálja a szakember, és a megfelelő terápiát elkezdjük. Ez a szembetegségekkel is így van. 

2) Másrészt a szem nem csak a lélek tükre, de a testi egészség tükre is, tehát nagyon sok betegség diagnosztizálható a szem segítségével. Ilyen például a cukorbetegség, amelyre következtetni lehet a szemfenéki erek állapotából, vagy a magas vérnyomás, és az érelmeszesedés. 

3) Harmadik érv a rendszeres szűrésre pedig az, hogy ha nem is okoz egy-egy fel nem tárt betegség maradandó károsodást, mindenképpen csökkenthetők a várható kellemetlenségek az által, hogy időben kezeljük a bajt. Magyarul: mi értelme szenvedni, és halogatni a megoldást, ha létezik segítség?

Milyen életkorban, milyen gyakran kell szűrővizsgálatra menni?

Ahogy más szervek esetében is, úgy a szemnél is elsősorban a gyermekkori, valamint az időskori szűrés a legfontosabb. A gyerekek szervezete még kialakulófélben van, nem lehet tudni, hogy van-e olyan rejtett fejlődési rendellenesség, amely kezelést, de legalábbis odafigyelést igényel. A gyermekek esetén a védőnő, vagy az iskolaorvos amúgy is elvégez bizonyos alapvizsgálatokat, de ha szülőként bármilyen tünetet tapasztalunk, akkor függetlenül ezektől a rendszeres vizsgálatoktól azonnal forduljunk szakemberhez! 

Mik lehetnek ezek a tünetek? 

Például ha a gyerek kancsalít, vagy túl közelről, esetleg túl távolról nézi a képeskönyvet, gyakran dörzsöli a szemét, túl gyakran pislog, szédül, esetleg fáj a feje. Gyerekek esetében különösen igaz az, hogy a betegség időben történő felfedezése és kezelése esetén a baj visszafordítható, és ebben az esetben nem alakul ki miatta még nagyobb baj. Ha például a szemtengelyferdülés (kancsalság) nincs megfelelően korrigálva, akkor kialakulhat a tompalátás, melynek lényege az, hogy az agy "kikapcsolja" az egyik szemet azért, hogy ne zavarja a másik szem által alkotott képet. A kancsalságot természetesen könnyen észreveszi maga a szülő is, de a hasonló következményekkel járó asztigmiát már nem.

Idősebb korban - 40 év felett - pedig azért kell gyakrabban szemészeti vizsgálatra járni, mert ebben az életkorban már jelentkezni kezdenek azok a szemproblémák, amelyek szinte mindenkit elérnek idővel, de legalábbis megnő a valószínűségük a korral. Ilyenek az öregszeműség (presbiópia), aminek az egyik első jele, hogy olvasószemüvegre van szükségünk, mert gyengül szem rugalmas tartórendszere és csak egy szűkebb távolságtartományra képes megfelelően fókuszálni a szemlencse. Ez a probléma szerencsére lézeres szemműtéttel jól korrigálható. Szintén a korral nő a valószínűsége a szürkehályognak, ami már veszélyesebb betegség, hiszen látásvesztéshez is vezethet, ám műtéttel szintén jól korrigálható.  A zöldhályog ritkább betegség, a kor előrehaladtával ennek a valószínűsége is nő. Ha kialakul, akkor komolyabb következményei is lehetnek, ráadásul erre nem jelent megoldást a lézeres szemkorrekció. 

Ha romlást érzékelünk a látásunkban, akkor ne nyugtassuk magunkat azzal, hogy ez biztosan a jól ismert, ártatlan öregszeműség, hiszen a látásromlás hátterében nem csak ezek az okok húzódhatnak meg, hanem komolyabb problémák is. Ezért érdemes mindenképpen szakemberrel felállíttatni a diagnózist.

Milyen esetekben javasolt még gyakrabban szemorvoshoz járni?

A szembetegségek jelentős része örökletes, ezért akinek a felmenői között előfordultak az említett szemproblémák - akár a rövidlátás is -, azoknak mindenképpen érdemes gyakrabban ellátogatni a szakrendelésre. A genetikai kódot természetesen nem fogja tudni a szemorvos felülírni, de a kellemetlenségeket mindenképpen minimalizálni fogja. 

Szintén fontos, hogy gyakrabban járjon szemészeti ellenőrzésre az, akinek a munkája vagy más körülményei miatt a szeme fokozott igénybevételnek van kitéve. Vagy azért, mert olyan kémiai anyagok vannak jelen a munkahelyén, vagy azért mert a fizikai körülmények - például fényviszonyok, hőmérsékleti viszonyok - olyanok. 

És van egy harmadik csoport is, akinek érdemes gyakrabban ellátogatni a szemorvoshoz, és ebbe a csoportba akár mindenki belegondolhatja saját magát is, ez azokat takarja, akiknek fontos a megélhetésükhöz a jó látás. Vagyis szinte mindenki, kivétel talán nem is nagyon van.