A szemünket érintő problémák egy részét nem szoktuk betegségnek nevezni, ám kellemetlen hatásuk kiküszöbölése azért a szemészorvos feladata. Bizonyos problémák viszont súlyos betegségeket takarhatnak, melynek elbagatelizálása látásvesztéshez is vezethet.
Lássuk tehát, mik a leggyakoribb szemproblémák, ám már előre szólunk, hogy nem lesz egyszerű sorrendet felállítani, mert a problémák gyakorisága sokszor függ az életkortól, valamint attól, hogy a súlyosabb, vagy a kevésbé súlyos változatait vizsgáljuk.
1) Rövidlátás
Kutatók arra számítanak, hogy 2050-re a világ népességének fele rövidlátó lesz. Lényege, hogy a szemlencse által fókuszált fénysugarak nem az ideghártyán találkoznak, hanem még előtte, ezért az ideghártyán homályos kép keletkezik, ha távoli tárgyakat figyelünk. A közeli tárgyak szemlélésekor a szemlencse még képes fókuszálni. Oka gyakran örökletes, és vagy a szemlencse túl erős fénytörő hatása áll a háttérben, vagy a megnyúlt alakú szemgolyó, de vannak más, ritkább típusai is. Létezik ideiglenes rövidlátás is, ami a kiváltó hatás elmúltával maga is elmúlik. A tartós rövidlátást legtöbbször "mínuszos", vagyis homorú szórólencsével lehet korrigálni, vagy lézeres szemműtéttel.
2) Távollátás
A Wikipédia szerint az emberek 50%-a távollátó. A jelenség tulajdonképpen a rövidlátás ellentéte. Tehát ilyenkor a közeli tárgyakat nem képes az ideghártyára fókuszálni a szemlencse, mivel annak törőereje túl kicsi, vagy a szemgolyó alakja nem teljesen gömb alakú, vagyis inkább rövid, mint hosszú. Az enyhe távollátást képes bizonyos korlátok között kompenzálni a szem akkomodációval, de ez energiát emészt fel, és gyakori szemfáradtsághoz vezet. Idővel viszont - a távollátás erősödésével - már szemüvegre van szükség. Korrigálása "plusszos", vagyis domború gyűjtőlencsével történik, vagy lézeres szemműtéttel.
3) Cilinderes szem
Tudományos nevén asztigmia. Ez is az emberek jelentős hányadát érinti, de inkább csak enyhe formában. Lényege, hogy a szemlencse vagy a szaruhártya görbülete nem mindenütt egyforma, például vízszintesen domborúbb, függőlegesen kevésbé, ezért a fényt képtelen egy pontba fókuszálni: egy tárgypont képe nem pont lesz, hanem két különálló kis vonal különböző síkokban, vagyis akárhogy erőlködik a lencse, nem lát éles képet se távolra, se közelre. Következménye lehet, hogy a szem teljesen felhagy az akkomodációval (alkalmazkodással, fókuszálással), vagy pedig - ha csak az egyik szemben van asztigmia - akkor a másik teljesen dominánsá válik. Korrekciója cilinderes szemlencsével, vagy lézeres műtéttel lehetséges. A cilinderes szemlencsének két dioptriája van, két külön síkban, amelyeknek a szögét is meg kell adni. Tehát pl. 2-es és 2,5-ös egymással 70 fokos szöget bezárva. Ezért a cilinderes lencsék teljesen egyediek, és az sem mindegy, hogy milyen szögben állítva nézünk át rajtuk. Erre főleg a kontaktlencsék esetén nehéz figyelni.
4) Szürkehályog
A szürkehályog (cataracta) nem pusztán látásprobléma, ez egy lassan kialakuló, súlyos szembetegség, amely akár vaksághoz is vezethet. Világszerte a látásvesztés legfőbb oka, főleg azokban az országokban, ahol rossz az egészségügyi ellátórendszer. Lényege, hogy a szemlencse a benne lévő fehérjék kicsapódása miatt egyre inkább elhomályosodik akadályozva ezzel a látást. Kialakulása az életkor előrehaladtával egyre valószínűbbé válik. A 80 év felettiek közel 70%-át érinti, de ez az arány függ a szociális ellátottságtól és a lakóhely földrajzi elhelyezkedésétől is. Létrejöttét segíti az erős napfény, a dohányzás és az egészségtelen életmód. Kialakulásának lassítását pedig értelemszerűen a sok mozgás, a növényi étrend és a dohányzás mellőzése támogatja. Kezelése kizárólag az elhomályosult szemlencse műtéti eltávolításával, és mesterséges lencsével való helyettesítésével történik. Ez ma már teljesen fájdalommentes, egynapos rutinbeavatkozás.
5) Öregszeműség
Sokakat érint, mivel - ahogy a nevében is benne van - öregkorban szinte biztosan jelentkezik, ezért szinte mindenkit elér előbb-utóbb. Lényege, hogy a szemlencse elveszíti akkomodációs (alkalmazkodási) képességét, vagyis nem tud alkalmazkodni a közeli, valamint távoli tárgyakhoz, ezért vagy elsősorban olvasáshoz, de az esetek egy részében távolra nézéshez is kell szemüveg. Mivel a távolra nézéshez más fókusztávolságú lencse kell, mint az olvasáshoz, ezért az öregszeműek vagy két szemüveget hordanak maguknál, vagy bifokális, esetleg multifokális szemüveglencsét használnak. Lézeres szemműtéttel nem lehet visszaadni a szemlencse rugalmasságát, viszont a két szemet két különböző fókusztávolságúra beállítva megtanul az illető látni közelre is és távolra is, vagyis az öregszeműség is jól kezelhető lézeres kezeléssel.