A sírás teljesen természetes folyamat, viszont csak kevesen tudják, mi is a könny valójában. Tudjuk, hogy sós ízű, hogy itatni lehet vele az egereket, hogy nem csak akkor folyik, amikor szomorúak vagyunk, de van még pár érdekes és fontos dolog, amivel jó tisztában lenni.
Honnan érkezik a könny?
Mi csak akkor találkozunk vele, amikor megjelenik az első csepp a szemünk sarkában. De honnan is jön tulajdonképpen? Az összes könnyünk 95-98%-a a legnagyobb könnymirigyből érkezik, ami a szemgödör felső, halánték felőli sarkában, a felső szemhéj alatt található. A maradék pár százalék a szemkörnyéken elhelyezkedő kisebb könnymirigyekben termelődik.
Miből van?
Ahogy azt már biztosan tapasztaltad, a könny sós, és állagra sem pont olyan, mint a víz. Az enyhén lúgos kémhatású folyadék összetételét a szakértők inkább a vérplazmáéhoz hasonlítják. Találhatók benne elektrolitok, például nátrium, kálium, klorid, bikarbonát, magnézium és kalcium – ezektől lesz sós. A könny fehérjét (lizozim, laktoferrin, lipokalin, IgA) is tartalmaz. Ahhoz, hogy a könnycseppek könnyen vonhassák be a szemfelszínt, szükségük van mucinokra, a gyors elpárolgásukat pedig a lipidek gátolják meg. A lipidekről azt érdemes még tudni, hogy tőlük lesz olajos a könny, és ha valamiért nem megfelelő a könny olajtartalma, akár tízszer olyan gyorsan párologhat el, mint normális esetben.
Csak sírás közben termelődik könny?
Természetesen nem csak akkor könnyezünk, amikor sírunk. A szaruhártyát úgynevezett könnyfilm-réteg borítja, ez biztosítja a fénytörő felszín simaságát. Ideális könnytermelődés nélkül viszont nem csak a látásunk romlana. A könnycseppeknek nagy szerepe van a szem védelmében is. Óvják a kiszáradástól, a fertőzésektől és a sérülésektől, illetve tápanyagokkal és oxigénnel is ellátják. Amikor idegen anyag kerül a szembe (pl. por vagy egy kóbor szempilla, stb.), akkor nagyobb fokozatra kapcsolnak a könnytermelő mirigyeink, azon igyekeznek, hogy kimossák a szemünkből a „betolakodót”, nehogy az fertőzést vagy más kárt okozzon a szemfelszínen.
Minden könnycsepp ugyanolyan?
Több kutatást is végeztek a témában, és nagyon izgalmas eredményekre jutottak. William Frey, a minnesotai St. Paul-Ramsey Medical Center biokémikusa vizsgálatai során arra jutott, hogy az érzelmi okokból kicsorduló könnyek több fehérjét és adenokortikotróp hormont tartalmaznak. Utóbbi akkor szabadul fel nagy koncentrációban, amikor valamiféle stressz ér bennünket.
Kép forrása: http://www.ng.hu/Tudomany/2014/07/konnycseppek_rejtelmei
Rose-Lynn Fisher, amerikai fotográfus mikroszkópos felvételekkel bizonyította, hogy a könnycseppek alakját meghatározzák a kiváltó érzések. Más formájú könnyeket eredményez - mondjuk - az öröm, mást a bánat, vagy éppen a hagymapucolás. Alapvetően három fő könnycsepptípust különböztetünk meg (alap, reflexes és fiziológiás). Ezeknek különböző a molekula-összetétele, és a bennük található kristályos sómolekulák is eltérő formákat ölthetnek. A könnyekhez társított érzelmességhez pedig nagyon jól passzolnak a jégvirágot idéző mikroszkópos képek.
források:
https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/latas/cikkek/a_konnyrol_nem_tul_szarazon/20070403164640
http://www.webbeteg.hu/cikkek/szem_betegsegei/21728/a-konny-osszetevoi
