Míg te békésen pihensz, a szemeid két alvási fázist váltogatnak egész éjszaka. Az egyik a REM- (Rapid Eye Movement), a másik pedig a Non-REM-fázis. A kettő közti fő különbség az, hogy az egyikben a szemed teljesen nyugodt, a másikban pedig őrült mozgást végez. A 90-120 perces alvásciklusok akár négyszer, ötször is ismétlődhetnek egyetlen éjszaka alatt. Persze az alvás szerkezete és mennyisége a korral változik. Gondolj bele, hogy mennyit alszik egy újszülött: képesek napi 17-18 órát is alvással tölteni. Aztán kisiskolás korukra 8-10 órára csökken az alvásigényük, felnőttként pedig már 6-8 órával is beéri a szervezetünk. A kor előrehaladtával az alvási fázisok aránya is változhat, de nézzük meg őket külön-külön!

Ebben az alvási fázisban lelassul az agyhullámaid aktivitása, a légzésed, a szívverésed, és a szemed sem mocorog. Non-REM fázisba jutsz, amikor már nem vagy teljesen ébren, de még nem is alszol. Aztán többször is visszatér a Non-REM, ami könnyű és mélyalvást is takarhat. A könnyű alvás biztosítja a fokozatos átmenetet ébrenlét és alvás között, a mélyalvás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy másnap kipihentnek érezd magad.  A Non-REM fázis felel a memória megszilárdításáért is.

A REM-fázisban felerősödik az agy és csökken az izomzat aktivitása. Ezzel párhuzamosan beindul a heves szemmozgás és jöhetnek az álmok. A REM-fázisban gyakran ébredünk fel 1-2 percre, de erre általában nem emlékszünk. Az agy ebben a szakaszban dolgozza fel az adott nap eseményeit. A REM-fázis felel a gondolkodásért és a tanulásért, az információ rögzítéséért. A REM a csecsemőknél nagyjából az alvásidő 80, a felnőtteknél 20, az időseknél 10%-át teszi ki. Ha élénken emlékszel az álmaidra, az azt jelzi, hogy valószínűleg REM-fázisból ébredtél.

Tehát míg te alszol, a tested igenis aktív. Természetesen nem ébredsz fel, de a szemed éjszaka úgy mozog, mintha az álmaidat valóban „látnád”.