Ha megkérdezel valakit, milyen erős a szemüvege, általában megmondja az erősséget jelző számot, illetve talán még azt is, hogy közelre vagy távolra lát-e jobban. Viszont többen vannak, akik az erősséget jelző szám előjelében már nem teljesen biztosak, vagyis nem tudják, mínuszos vagy pluszos a szemüvegük vagy rokonaik szemüvege.
Akinek hibátlan a látása, annak a retináján a végtelenből érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Ilyen esetben a szemnek nincsen fénytörési hibája, azaz emmetrop. De mi történik, amikor rövid- vagy távollátás alakul ki?
Rövidlátás
A rövidlátás (myopia) azt jelenti, hogy a szembe érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt találkoznak. Ennek eredményeképp a távolabbi dolgok homályosabbak lesznek, és jöhet a szemüveg, a kontaktlencse meg a színházi látcső. Tehát a rövidlátók távolra nem látnak olyan jól, mint közelre. Sőt, ha elég közel helyeznek magukhoz egy bizonyos tárgyat, akkor azt élesen látják. Nekik mínuszos, azaz homorú lencsét kell hordaniuk, hogy korrigálják az átlagosnál hosszabb szemtengelyüket vagy a kelleténél domborúbb szaruhártyájukat. Megfelelő korrekcióval a szembe érkező fénysugarak találkozási pontja az optimális helyre, vagyis a retinára kerül.
A rövidlátásra való hajlam örökletes lehet, viszont mi magunk is felelősek vagyunk a kialakulásában. Azokat az irodai munkát végző embereket, akik nem ügyelnek arra, hogy kellő gyakorisággal menjenek ki az utcára, hogy a szemük egy kicsit megpihenjen, sokkal jobban fenyegeti a rövidlátás korai kialakulása, mint azokat, akik nem merednek napi 8-10 órát a 30-40 centire lévő kijelzőre.
Távollátás
A távollátás (hypermetropia) gyakorlatilag a rövidlátás ellentéte. Aki távollátó, annak a szemébe érkező párhuzamos sugarak a retinája mögött találkoznának. Ilyen esetben, míg a távoli dolgok élesebbek maradnak, a közeliek – a fénytörési hiba súlyosságától függően – valamennyire elmosódottabbak. Szóval a távollátók közelre rosszabbul látnak, ellenben fiatalon még nem kell erőlködniük, hogy kibetűzzék a távolabbi útjelző táblák feliratait. Ők pluszos, vagyis domború lencsét hordanak, ezzel oldják meg a szokványosnál rövidebb szemtengely, vagy az ideálisnál laposabb szaruhártya problémáját.
A távollátók között olyan eset is előfordulhat, hogy sem közelre, sem távolra nem látnak élesen. Sőt, az életkor előrehaladtával a túllátók éles távollátása is homályosabb lesz.
Mi van azokkal, akik rövid- vagy távollátók, de nem akarnak szemüveget vagy kontaktlencsét hordani?
Mivel mindenképp szükség van valamiféle korrekcióra akkor, amikor az ember szemének fénytörése nem tökéletes, mindenkinek át kell gondolnia a lehetőségeit. Valamennyire a rövid- és a távollátás is javítható egy jó lencsével, azonban be kell látni, hogy az csak átmeneti megoldás lehet. Viszont ma már léteznek olyan végleges megoldások, amikkel egy életre megszabadulhatunk a lencséktől. A legmodernebb lézeres szemműtétek akár 100% feletti látásélességet is eredményezhetnek, miközben szike még csak a szem közelében sem járt. Szóval annak, aki akadálynak éli meg a szemüveg-, illetve kontaktlencseviselést, érdemes elmennie egy alkalmasság vizsgálatra, ahol megállapítják, hogy elvégezhető-e esetében a végleges megoldást nyújtó lézeres látásjavítás.
források
http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/rovidlatas_tavollatas/275?autorefreshed=1
http://www.webbeteg.hu/mediatar/szem_betegsegei/154/tavollatas-rovidlatas
https://www.acuvue.hu/szemegeszseg/gyakori-latasproblemak/miopia-hiperopia
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_szemeszet/ch03s03.html
http://www.nlcafe.hu/egeszseg/20091222/tanulj_meg_helyesen_nezni/
