Te is azok közé tartozol, akik úgy gondolják, hiszem, ha látom? Eddig rendben is vagyunk, de mindent elhiszel, amit látsz? Ha csak a látásodra támaszkodsz, könnyebben csaphatod be magad, mint a reggeli kávézáskor a hűtőben felejtett üres tejesdobozzal. Lássuk, hogyan csal meg a szemed!

Vizuális csalódásnak vagy illúziónak nevezzük azt, amikor a szemeddel gyűjtött és az agyadban lecsapódó információ (kép) nem egyezik az objektív valósággal. A vizuális illúziókat 3 fő kategóriába sorolhatjuk: optikai, fiziológiai és kognitív. Az érzéki csalódás mindhárom esetben bekövetkezik de más-más okokból.

Az optikai illúzió

Szó szerinti optikai csalódásról akkor beszélünk, ha az illúzió a látott tárgytól eltérő képet hoz létre. Jó példája az optikai illúziónak az Ames-szoba. A csalós szoba elkészítésekor különböző nézőpontokhoz („kémlelőlyukak”) igazítva tolták el a falakat. Így az eredetileg tégla alakú szoba eltorzult, a falak nem maradtak téglalapok, a padló és a plafon pedig nem vízszintes. Az egyik sarokban a szoba magasabb lett, a másikban alacsonyabb, mint volt. Ha ebbe a szobába egy kémlelőlyukon keresztül nézünk be, a retinális képünk változatlan marad, tehát ugyanúgy tégla alakúnak érzékeljük a szobát, mint a faltologatás előtt. Akkor válik igazán izgalmassá a helyzet, ha elhelyezünk két egyforma alakot a távolabbi és a közelebbi sarokban. Bár tényleg ugyanolyan magasak, az optikai illúzió miatt az egyiket törpének, a másikat óriásnak látjuk. Ha láttad a Gyűrűk urát, te is találkozhattál ezzel a jelenséggel, mert bizonyos jelenetekben ilyen terekkel oldották meg Gandalf és a hobbitok magasságkülönbségét.

Készítette: mosso - optical Illusion, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4938891

Fiziológiai illúzió

A fiziológiai illúziók tipikus példái a ragyogó fények következtében létrejövő utóképek és a túlzottan hosszan váltakozó minták adaptálódó ingerei. A fiziológiai illúzió során például úgy észlelhetjük, hogy a látott kép világosodik, dől, változtatja a színét, mozog és hasonlók. Úgy tudjuk, az ingereknek egyéni, meghatározott idegi útjai vannak a vizuális folyamat korai szakaszaiban, és csak egy – vagy pár – csatorna ismétlődő ingerlése okoz fiziológiás egyensúlybillenést, amely módosítja az észlelést. A Hermann-rács illúziójának titka a laterális gátlás, ami azt jelenti, hogy az ingerületet továbbító neuronok olyan módon küldik a jelet, hogy közben a környékbeli neuronok jelküldését egy kicsit gátolják is. Ez a jelenség segíti a kontrasztok érzékelését, de a Hermann-rácsnál be is csap, mert miatta látjuk úgy, mintha a rács villogna (a világos részek sötétedőnek tűnnek, a sötétek világosodónak).

Készítette: User:Tó campos1 - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=648988

Kognitív illúzió

A kognitív illúziók Hermann Helmholtz (19. századi német orvos, fizikus) szerint tudattalan következtetések felé vezetnek. A kognitív illúziók esetében több típust is megkülönböztethetünk: kettős jelentésű, torzító, paradox és képzelt illúziók.

A kettős jelentésű illúzió egy olyan kép vagy tárgy, ami perceptuális kapcsolót vált ki az értelmezési lehetőségek között. Biztosan te is láttad már ezt a kétértelmű rajzot, a Necker-kockát – itt az értelmezés attól függ, milyen a szemlélő térlátása.

Kép

A torzító illúzió általában a méretekkel és a görbületekkel játszik. Jó példája ennek az illúziótípusnak a Müller-Lyer-illúzió. Bármilyen hihetetlen, a vízszintes vonalak egyforma hosszúak.

Kép

A paradox illúziókat olyan képek váltják ki, amikről pontosan tudjuk, hogy lehetetlenek (de legalábbis paradox hatásúak). Gyakran játszott ezzel a jelenséggel a híres M. C. Escher, akinek képeit akár órákon át bogozgathatjuk.

Utolsó kognitív illúziótípusunk, a képzelt illúzió azt jelenti, hogy olyan tárgyakat is érzékelünk, amik valójában nincsenek is ott. Ha nagyon prózaiak akarunk lenni, akkor akár hallucinációnak is nevezhetjük ezt az érzéki csalódást, de a kognitív illúzió valamivel jobban hangzik.

források

www.focusmed.hu

http://www.life.hu/tudatoseletteszt/20151012-te-mit-latsz-a-kepen-8-varazslatos-optikai-csalodas.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Optikai_csal%C3%B3d%C3%A1s

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_1/ch07s03.html

http://www.vous.hu/hir/20160404-kultjelzo-optikai-csalasok-ames-szoba

http://panoptika.hu/blog/olvas/permalink:fiziologiai-illuziok-2012-08-27-000000

http://www.topschool.hu/design-gyilkos-optikai-illuziok.html

Sokan gondolják azt, hogy a szemnek a nyár a legnagyobb ellensége. A szárazság, a tűző nap és a strandvíz persze nem használ a szemednek, de könnyelműség lenne azt hinni, hogy a tél nem rejteget hasonló veszélyeket. Mutatjuk, hogy védd a szemed ebben az évszakban.

Kép: Photo by Eric Ward on Unsplash

Karikák

Biztosan észrevetted már, hogy télen mintha látványosabban ülne ki az emberek arcára a fáradtság. Ennek az egyik, rendkívül prózai oka az, hogy sokat van sötét. Az emberek ilyenkor hajlamosak a kedvetlenségre, fáradékonyabbak, és elegendő napfény nélkül a D-vitamin sem tudja olyan mértékben kifejteni jótékony hatásait a szervezetünkben, mint nyáron. A másik ok pedig az, hogy mivel télen áttetszőbb a bőrünk, jobban látszanak a karikák a szemünk alatt. Ez ellen leginkább úgy tudsz védekezni, hogy figyelsz a megfelelő alvásmennyiségre, a D-vitamin beviteledre, egy-egy esti hidratáló pakolással vagy két szelet uborkával  pedig a duzzadt szem effektust is elkerülheted.

Szemszárazság

A szélsőséges időjárású évszakokkal csak a baj van. Télen fűtünk, nyáron hűtünk, és persze egyik sem kedvez a szemünknek.  A fűtés ugyanis – a légkondis hűtéshez hasonlóan – szárítja a szemet. A száraz szem pedig nem elhanyagolható probléma, mert komoly irritációval és akár gyulladással is járhat. Hogy megóvd magad a szemszárazságtól, ne ülj túl közel a hőforrásokhoz, használj párologtatót, és szükség esetén szemcseppet vagy műkönnyet is.

UV sugárzás

Ha eddig furcsának találtad azokat, akik télen napszemüvegben járnak, remélhetőleg most megváltozik a véleményed. Az UV-sugárzás ugyanis nem csak akkor lehet erős, amikor 40 fok van odakint. Ha szereted a téli sportokat, és csábítanak a havas hegyek, mindenképp gondoskodnod kell a megfelelő UV-védelemről, mert a vékonyabb légrétegen áthaladó fénysugarak akár 60-80%-ban is visszaverődhetnek a hóról. Persze ez akár a városban is bánthatja a szemet, ezért sokan ilyenkor, hidegben is napszemüveget hordanak - nem hóbortból, hanem az UV sugárzás elleni védelem miatt, hiszen egy jó napszemüveggel télen is hatástalaníthatod az UV sugárzás káros következményeit.

www.focusmed.hu

A sírás teljesen természetes folyamat, viszont csak kevesen tudják, mi is a könny valójában. Tudjuk, hogy sós ízű, hogy itatni lehet vele az egereket, hogy nem csak akkor folyik, amikor szomorúak vagyunk, de van még pár érdekes és fontos dolog, amivel jó tisztában lenni.

Honnan érkezik a könny?

Mi csak akkor találkozunk vele, amikor megjelenik az első csepp a szemünk sarkában. De honnan is jön tulajdonképpen? Az összes könnyünk 95-98%-a a legnagyobb könnymirigyből érkezik, ami a szemgödör felső, halánték felőli sarkában, a felső szemhéj alatt található. A maradék pár százalék a szemkörnyéken elhelyezkedő kisebb könnymirigyekben termelődik.

Miből van?

Ahogy azt már biztosan tapasztaltad, a könny sós, és állagra sem pont olyan, mint a víz. Az enyhén lúgos kémhatású folyadék összetételét a szakértők inkább a vérplazmáéhoz hasonlítják. Találhatók benne elektrolitok, például nátrium, kálium, klorid, bikarbonát, magnézium és kalcium – ezektől lesz sós. A könny fehérjét (lizozim, laktoferrin, lipokalin, IgA) is tartalmaz. Ahhoz, hogy a könnycseppek könnyen vonhassák be a szemfelszínt, szükségük van mucinokra, a gyors elpárolgásukat pedig a lipidek gátolják meg. A lipidekről azt érdemes még tudni, hogy tőlük lesz olajos a könny, és ha valamiért nem megfelelő a könny olajtartalma, akár tízszer olyan gyorsan párologhat el, mint normális esetben.

Csak sírás közben termelődik könny?

Természetesen nem csak akkor könnyezünk, amikor sírunk. A szaruhártyát úgynevezett könnyfilm-réteg borítja, ez biztosítja a fénytörő felszín simaságát. Ideális könnytermelődés nélkül viszont nem csak a látásunk romlana. A könnycseppeknek nagy szerepe van a szem védelmében is. Óvják a kiszáradástól, a fertőzésektől és a sérülésektől, illetve tápanyagokkal és oxigénnel is ellátják. Amikor idegen anyag kerül a szembe (pl. por vagy egy kóbor szempilla, stb.), akkor nagyobb fokozatra kapcsolnak a könnytermelő mirigyeink, azon igyekeznek, hogy kimossák a szemünkből a „betolakodót”, nehogy az fertőzést vagy más kárt okozzon a szemfelszínen.

Minden könnycsepp ugyanolyan? 

Több kutatást is végeztek a témában, és nagyon izgalmas eredményekre jutottak. William Frey, a minnesotai St. Paul-Ramsey Medical Center biokémikusa vizsgálatai során arra jutott, hogy az érzelmi okokból kicsorduló könnyek több fehérjét és adenokortikotróp hormont tartalmaznak. Utóbbi akkor szabadul fel nagy koncentrációban, amikor valamiféle stressz ér bennünket. 

Kép forrása: http://www.ng.hu/Tudomany/2014/07/konnycseppek_rejtelmei

Rose-Lynn Fisher, amerikai fotográfus mikroszkópos felvételekkel bizonyította, hogy a könnycseppek alakját meghatározzák a kiváltó érzések. Más formájú könnyeket eredményez - mondjuk - az öröm, mást a bánat, vagy éppen a hagymapucolás. Alapvetően három fő könnycsepptípust különböztetünk meg (alap, reflexes és fiziológiás). Ezeknek különböző a molekula-összetétele, és a bennük található kristályos sómolekulák is eltérő formákat ölthetnek. A könnyekhez társított érzelmességhez pedig nagyon jól passzolnak a jégvirágot idéző mikroszkópos képek.

források:

www.focusmed.hu

https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/latas/cikkek/a_konnyrol_nem_tul_szarazon/20070403164640

http://www.webbeteg.hu/cikkek/szem_betegsegei/21728/a-konny-osszetevoi

http://www.ng.hu/Tudomany/2014/07/konnycseppek_rejtelmei

A kisbaba első mosolyát a szülei felbecsülhetetlennek érzik. De tudtad, hogy a baba első igazi kapcsolatfelvétele a világgal a szemkontaktus? Az evés-alvás-sírás körforgása akkor törik meg, amikor egyszer csak már tétje is van a nézelődésnek.

Photo by Carlos Martinez on Unsplash

Szívmelengető pillanat, amikor a baba először találja meg a szülei tekintetét. A szülők általában a baba 6-8 hetes korában észlelik először a szemkontaktust, de ahogy az lenni szokott, ezt a mérföldkövet sem pont ugyanakkor érik el a babák. Bár sokan már 2 hónaposan képesek tudatos szemkontaktust létesíteni, vannak, akik 3 hónaposan kezdik felvenni a kapcsolatot a külvilággal.

Ugyan a babák látószerve és idegrendszere születésükkor már teljesen kifejlett, az idegsejtek közti kapcsolatok kialakulására még egy kicsit várni kell. Meg kell tanulniuk felismerni a színeket, a formákat, és összehangoltan mozgatni a szemeiket. Minél több inger éri őket, annál könnyebben veszik észre az összefüggéseket.

Az újszülöttek körülbelül 20-25 cm távolságra látnak viszonylag élesen. Persze ezt az élességet nem úgy kell érteni, mint a felnőtt emberek esetében. Nagyjából arról van szó, hogy ilyen távolságban a baba meg tudja különböztetni a hátteret és a közeli alakokat. Izgalmas belegondolni, hogy ebben a korban a csecsemők még fejjel lefele látnak mindent – ahogyan a retinára esik a kép.

A hetek múlásával a kicsik egyre többet tartják nyitva a szemüket, és lassan a kép is a „talpára áll”. 6 hetes korukban már figyelik a környezetüket, de tekintetükkel még nem követik a mozgó tárgyakat. Reagálnak a villanásokra és az éles fényre, de ha valami érdekli őket, nemcsak a szemüket, hanem az egész fejüket fordítják az érdekes dolog irányába.

A kéthónapos babák már követik a fényt, odakapják a tekintetüket, ha valami leesik, és ebben a korban már esélyes, hogy az emberek szemébe néznek. 3 hónaposan pedig már biztosan ránéz a szüleire, ha megszólítják, vagy közelről nézik.

Photo by Colin Maynard on Unsplash

A szemkontaktus nagyon fontos a babák szociális fejlődésében. A tudósok a szemkontaktus felvételét a társas készségek alapjának tekintik. Sokan gondolják úgy, hogy ez nem is elsajátított, hanem veleszületett képesség. Kutatásokkal bizonyították, hogy hosszabb ideig kötik le a kisbabákat azok a képek, amin a modell szemébe nézhetnek, mint azok, amiken csak profilból láthatják a modelleket.

Photo by Mindy Olson P on Unsplash

A gyermek társas készségeinek fejlesztése mellett azért is nagyon fontos, hogy sokat nézzünk a szemükbe, mert így már nagyon kicsi korban felfedezhetők az esetleges autizmus jelei. Az autizmus általában csökkent empatikus képességgel, és ennek megfelelően csökkent szemkontaktussal járhat. Természetesen ha a baba kevésbé fogékony a szemkontaktus kialakítására, az nem feltétlen jelenti azt, hogy autizmust diagnosztizálhatnak nála. Vannak, akik csak később érnek.

Mindenesetre minél többet nézel a gyermeked szemébe, annál többet segítesz neki abban, hogy elsajátítsa a szociális érintkezés nagyszerű készségeit.

források:

www.focusmed.hu

http://www.tinylove.com/en/articles/eye-contact-babies

http://www.origo.hu/tudomany/elet/20020704azcsecsemok.html

https://www.livestrong.com/article/494102-when-eye-contact-in-infants-develops/

http://www.babaszoba.hu/articles/baba/A_latas_fejlodese_Mit_latnak_a_gyerekek?aid=20081120184708

http://www.csaladivilag.hu/a-mosolytol-az-elso-szoig-a-beszed-fejlodese-a-baba-eslo-eveben/

Gondolkodtál már azon, miért van szőr a szemed körül? Hogy vajon mire jó a szemöldök? Vagy mondjuk azon, hogy a szempilla elsődleges funkciója valójában nem a csábítás? És gondoltál-e már valaha hálásan a szemhéjadra? Ha legalább egy kérdésre nem vagy nem tudom a válaszod, akkor megtaláltad a napi elgondolkodtató bejegyzést.

Bár nem harcolnak látványosan, a szem legfőbb védelmezői mégis a szemhéj, a szemöldök és a szempilla. A leghamarabb kialakuló védvonal a szemhéj. Ez már magzati létünk 10. hetében megfigyelhető. A szemöldök és a szempillák a terhesség 19. hétének környékén jelennek meg, hogy aztán teljes erőbedobással védjék a szemet. De nézzük meg őket részletesebben!

Szemhéj

A szemhéjak zárt állapotban teljesen elfedik, ezzel védik a szem felszínét. Nem folyamatosan zárt állapotában pedig (tehát amikor mondjuk nem alszunk), minden pislogáskor nedvesítik és tisztítják a kötőhártyatasakokat és a szaruhártyát, így védekezve a szemszárazság ellen.

A pislogásnak vannak kevésbé általános verziói is, például a szemet fenyegető ingerek hatására, a védekező reflexek jóvoltából bekövetkező hirtelen szemrés-összezáródás.

Szemöldök

A szemöldök elsődlegesen a nedvesség szembejutását gátolja. (Nedvességnek számít például az eső vagy az izzadság.) Egy átlagos szemöldök körülbelül 250 szőrszálból áll, de akadnak olyanok is, amik több mint 1000 szállal büszkélkedhetnek. A szemöldök szálai testünk leglassabban növő szőrzetei. Ez azért előnyös, mert ha gyorsabban nőne, folyton azon kapnánk magunkat, hogy a szemünkbe lóg. A szemöldökszőr átlag élettartama 4 hónap, tehát ilyen időközönként cserélődik. Nem kell megijedned, ha egy-egy alapos arcmosás közben elvesztesz 1-2 szálat, viszont ügyelj arra, hogy ne dörzsöld erősen, és ne árts a szemöldöködnek!

Szempilla

Csábos pillantások, pillarebegtetés és maximális védelem. Egyesek szerint a szempilla a naptól véd, mások szerint a felülről érkező por felfogása, megint mások szerint pedig a szem felszínére érkező légáramlás csökkentése a fő feladata. Ha a szempilla túl rövid, maximum lelassítani tudja a szem felé áramló levegőt, így nem nyújt megfelelő védelmet. Amerikai kutatók viszont pár éve megállapították az ideális szempillahosszt, ami nagyjából a szem szélességének egyharmadával egyenlő. 

Sokan vannak, akik túl sokat vakarják a szemöldöküket vagy tépkedik a szempilláikat. Utóbbi azért kifejezetten veszélyes, mert hetekbe telhet, mire kinőnek a kis szempillák. Így aki tépkedi, az sokáig érezheti kellemetlenül magát, mert kénytelen látványosan hiányos szempillákkal mutatkozni az utcán, az iskolában vagy a munkahelyen egészen addig, amíg vissza nem növeszti őket.

Források:

www.focusmed.hu

http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/A_magzat_fejlodese?aid=20160118143053

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_szem_j%C3%A1rul%C3%A9kos_szervei

https://www.femcafe.hu/cikkek/fashion-beauty/furcsa-tenyek-szemoldok-funkcioja-szalak-szama-erdekessegek

http://index.hu/tudomany/brittudosok/2015/02/25/megvan_vegre_az_idealis_szempilla-hossz/

http://delina.hu/baba-mama/mi-tortenik-a-pocakodban-magzat-fejlodese-1-40-hetig-es-meretek

Mi sem természetesebb annál, hogy ha nyitva van a szemünk, és már megtanultunk olvasni, automatikusan szavakká és mondatokká formálódnak előttünk az akár csak rövid ideig látott betűsorok is. De hogy is működik ez? Hogyan olvas a szem? Jönnek a válaszok.

Megfigyelted már, hogy amikor gépen olvasol, gyakran igyekszel lekövetni a kurzorral az olvasási folyamatod? Nagyon sokan olvasnak így, vannak, akik ki is jelölik az adott sorokat. De ezzel valójában egy kicsit mind átverjük magunkat. A tekintetünk nem egyenletesen halad végig a szavakon és a sorokon. Inkább úgy haladunk, mint ahogy József Attila gondol híres versében a mamára: „meg-megállva”.

Ez azt jelenti, hogy hiába hisszük azt, hogy szóról szóra haladva olvasunk, a gyakorlat mást mutat. Olvasás közben a tekintetünk bizonyos pontokon hosszabban elidőzik, míg másokat egyszerűen átugrik, és gyakran vissza is tér egy-egy korábbi pontra. Amikor a szemünk elidőzik valahol, akkor rögzíti a képet – ezt fixációnak nevezzük. A képrögzítés nemcsak egy, hanem egyszerre több betű feldolgozását jelenti. Az összefüggő szavakból egyszerre sokkal többet tudunk feldolgozni, mint az összefüggéstelenekből. Míg az összefüggéstelenekből egyszerre kettőt tudunk egy fixáció alatt feldolgozni, összefüggőkből akár négyet is. Ha a már feldolgozott részek és az értelmezett jelentések miatt az agyunk „meg tudja jósolni”, nagyjából mik következhetnek, csökkenhet a fixációs távolság, azaz ritkábban pihen meg a tekintet egy-egy adott ponton.

Ha az olvasási folyamatban olyan szavakkal találkozunk, amit kevésbé érzünk odaillőnek, és látszólag lazábban kapcsolódik az olvasottakhoz, az lassítja az olvasási folyamatot, és növeli a fixáció időtartamát. Ahogy arról már volt szó, olvasás közben vissza-visszakacsintunk a már feldolgozott elemekre is. Ezek a visszaugrások az előre haladó szemmozgást 10-15%-ban szakítják meg. Ezekre azért van szükség, hogy utólag pontosíthassuk, megerősítsük vagy korrigáljuk az eredeti értelmezést.

Mitől függ, milyen gyorsan olvasunk?

Minél több szót ismerünk, és minél több szó tartozik az érdeklődési körünkbe, annál gyorsabban olvasunk. Az ilyen szavakat ugyanis könnyebben dolgozzuk fel, mint a számunkra kevésbé érdekes témakörbe tartozókat és a tabuszavakat. Lassítják az olvasást a sajtóhibák (amik megzavarják a betűk közti összefüggést) és a ritka vagy ismeretlen kifejezések is. Az egyszerűbb, átlátható szerkezetű szövegeket gyorsabban dolgozzuk fel – és ezáltal gyorsabban olvassuk el –, mint a bonyolultabb, sokszorosan összetett mondatokból állókat. Természetesen az sem mindegy, milyen betűtípusú és –méretű szöveget olvasunk. Minél ismertebb a betűtípus, és minél nagyobb a betűméret, annál gyorsabb az olvasás.

Amikor hangosan olvasunk, általában sokkal lassabbak vagyunk, mint néma olvasáskor. Aki rutinos hangos olvasó, az viszont képes lehet arra, hogy feldolgozásban akár egy teljes nyomtatott sorral a kiejtett hangok előtt járjon. Vannak olyanok – gyerekeknél gyakran megfigyelhető –, akik néma olvasáskor is kiejtik magukban a hangokat, és akár még a szájuk is mozog közben. Ők általában lassabban olvasnak azoknál a társaiknál, akik nem ejtik ki magukban a hangokat.

Az olvasási folyamataink tehát nagyon hasonlóak, viszont az olvasási tempónkat számos tényező befolyásolja. Mindenképp ügyelni kell arra, hogy ne terheljük túl a szemet, mert az nagyjából 6 órán át képes különösebb fáradtság nélkül olvasni.

források:

www.focusmed.hu

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_06_olvasaskutatas_scorm_04/434_a_szem_mozgsa_olvass_kzben.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_06_olvasaskutatas_scorm_04/435_az_olvass_sebessge.html

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/mama.htm

Ha megkérdezel valakit, milyen erős a szemüvege, általában megmondja az erősséget jelző számot, illetve talán még azt is, hogy közelre vagy távolra lát-e jobban. Viszont többen vannak, akik az erősséget jelző szám előjelében már nem teljesen biztosak, vagyis nem tudják, mínuszos vagy pluszos a szemüvegük vagy rokonaik szemüvege.  

Akinek hibátlan a látása, annak a retináján a végtelenből érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Ilyen esetben a szemnek nincsen fénytörési hibája, azaz emmetrop. De mi történik, amikor rövid- vagy távollátás alakul ki?

Rövidlátás

A rövidlátás (myopia) azt jelenti, hogy a szembe érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt találkoznak. Ennek eredményeképp a távolabbi dolgok homályosabbak lesznek, és jöhet a szemüveg, a kontaktlencse meg a színházi látcső. Tehát a rövidlátók távolra nem látnak olyan jól, mint közelre. Sőt, ha elég közel helyeznek magukhoz egy bizonyos tárgyat, akkor azt élesen látják. Nekik mínuszos, azaz homorú lencsét kell hordaniuk, hogy korrigálják az átlagosnál hosszabb szemtengelyüket vagy a kelleténél domborúbb szaruhártyájukat. Megfelelő korrekcióval a szembe érkező fénysugarak találkozási pontja az optimális helyre, vagyis a retinára kerül.

A rövidlátásra való hajlam örökletes lehet, viszont mi magunk is felelősek vagyunk a kialakulásában. Azokat az irodai munkát végző embereket, akik nem ügyelnek arra, hogy kellő gyakorisággal menjenek ki az utcára, hogy a szemük egy kicsit megpihenjen, sokkal jobban fenyegeti a rövidlátás korai kialakulása, mint azokat, akik nem merednek napi 8-10 órát a 30-40 centire lévő kijelzőre.

Távollátás

A távollátás (hypermetropia) gyakorlatilag a rövidlátás ellentéte. Aki távollátó, annak a szemébe érkező párhuzamos sugarak a retinája mögött találkoznának. Ilyen esetben, míg a távoli dolgok élesebbek maradnak, a közeliek – a fénytörési hiba súlyosságától függően – valamennyire elmosódottabbak. Szóval a távollátók közelre rosszabbul látnak, ellenben fiatalon még nem kell erőlködniük, hogy kibetűzzék a távolabbi útjelző táblák feliratait. Ők pluszos, vagyis domború lencsét hordanak, ezzel oldják meg a szokványosnál rövidebb szemtengely, vagy az ideálisnál laposabb szaruhártya problémáját.

A távollátók között olyan eset is előfordulhat, hogy sem közelre, sem távolra nem látnak élesen. Sőt, az életkor előrehaladtával a túllátók éles távollátása is homályosabb lesz. 

Mi van azokkal, akik rövid- vagy távollátók, de nem akarnak szemüveget vagy kontaktlencsét hordani?

Mivel mindenképp szükség van valamiféle korrekcióra akkor, amikor az ember szemének fénytörése nem tökéletes, mindenkinek át kell gondolnia a lehetőségeit. Valamennyire a rövid- és a távollátás is javítható egy jó lencsével, azonban be kell látni, hogy az csak átmeneti megoldás lehet. Viszont ma már léteznek olyan végleges megoldások, amikkel egy életre megszabadulhatunk a lencséktől. A legmodernebb lézeres szemműtétek akár 100% feletti látásélességet is eredményezhetnek, miközben szike még csak a szem közelében sem járt. Szóval annak, aki akadálynak éli meg a szemüveg-, illetve kontaktlencseviselést, érdemes elmennie egy alkalmasság vizsgálatra, ahol megállapítják, hogy elvégezhető-e esetében a végleges megoldást nyújtó lézeres látásjavítás. 

források

www.focusmed.hu

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/rovidlatas_tavollatas/275?autorefreshed=1

http://www.webbeteg.hu/mediatar/szem_betegsegei/154/tavollatas-rovidlatas

https://www.acuvue.hu/szemegeszseg/gyakori-latasproblemak/miopia-hiperopia

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_szemeszet/ch03s03.html

http://www.nlcafe.hu/egeszseg/20091222/tanulj_meg_helyesen_nezni/

Biztosan olvastál már a testbeszédről, és nagyjából tudod, mit üzen a kezed, a lábad, a tartásod. De vajon tudod azt is, mit üzensz már abban a pillanatban, amikor ránézel valakire?

Megvan az a jelenet, amikor a szülő felhúzott szemöldökkel hallgatja, ahogy a gyereke azt magyarázza, miért nem ért haza 10-re már megint? És a lopott, szerelmes pillantások az osztályteremben? Vagy az a folyton mosolygó szemű lány? Mindenki ismer egyet. Hihetetlenül sokat olvashatunk ki az emberek szeméből anélkül, hogy akár csak egy szót is szólnának. Mutatjuk, egy kis tudatossággal mit tudsz üzenni a szemeddel.

A pupilla

A pupilla, azaz a szembogár nem csak a fényváltozásra reagál. Akaratunk ellenére árulkodik például arról is, ha valami vagy valaki különösen felkelti az érdeklődésünket. Ahogy amikor valami izgalmasat vagy vonzót látunk, felgyorsul a szívverésünk, úgy a pupillánk is kitágul. Ezért ha például szavakkal vagy tettekkel nem is adsz hangot a vonzalmadnak, a pupillád hamar elárulhat.

A szem fehérje 

A szem fehérjének általában akkor tulajdonítunk nagy jelentőséget, ha a beszélgetőpartnerünk látványosan forgatja a szemét, vagy unottan pillant fel az égre. Viszont kevesen tudják, hogy a szem fehérjének az ismerkedéskor is nagy szerepe van. Az érdeklődő nő akár akaratlanul is tágra nyitja a szemét. Ilyenkor hangsúlyosabbá válik a szem fehérje, ami ha egészséges és tiszta, akkor a férfi tudat alatt azt olvassa ki belőle, hogy a nő egészséges, vonzó és termékeny.

Amikor egy férfi nyitja tágra a szemét, az általában mást jelent. Náluk ez inkább egy fenyegető helyzetekben alkalmazott, erőt sugárzó, agresszív reakció. Ezzel jelzik dominanciájukat, és próbálják elrettenteni az aktuális „ellenfelet”.

Láttál már olyan embert, aki akár a szemüvege fölött kinézve nyitja hatalmasra a szemét, miközben az arcizmai enyhén megfeszülnek? Az ilyen pillantás kifejezhet kétkedést, cinizmust, lenézést, arroganciát, szóval nem túl pozitív az üzenete.  

Szemkontaktus

Az illem azt diktálja, hogy mindig nézz a beszélgetőpartnered szemébe, de természetesen nem mindig tartjuk be ezt a szabályt. Az az ember, aki épp hazudik, nehezen tartja a szemkontaktust, és inkább lesüti a szemeit, talán a fejét is lehajtja.

Amikor új emberekkel ismerkedsz, nem feltétlen érdemes szünet nélkül a szemükbe bámulni, mert ilyen helyzetben a folyamatos szemkontaktus kihívó, megfélemlítő jelzés. Viszont arra is ügyelni kell, hogy ne bontsd meg túl gyakran a szemkontaktust (a 3 másodpercenkénti megszakítás például már túl gyakori), ezzel ugyanis azt üzened, hogy unod a beszélgetést, és szívesebben foglalkoznál valami mással.

Szokatlan szemmozgás

Az ide-oda mozgó szemek zavartságot tükröznek. Akkor tapasztalhatsz például ilyet, amikor a főnök kellemetlen kérdést szegez a beosztottjának, amire az nem tud azonnal válaszolni. Az ilyen szemmozgás olyan hatást kelt, mintha az illető a földön keresné megszállottan a helyes választ.

Aki tudatosan él a szembeszéd lehetőségeivel, annak könnyebb eligazodni a munka, illetve a társas kapcsolatok világában, és egyszerűbb dekódolni mások jelzéseit. Mindig figyeld, mit mond a beszélgetőtársad szeme, és arra is vigyázz, mit üzen a tiéd!

Forrás: 

www.focusmed.hu

http://www.nlcafe.hu/eletmod/20150315/szem-kommunikacio/

http://www.ideal.hu/sectionegeszseg/180-cimlap-kiemelt/110992-rejtelyes-szembeszed.html