Gyakran ég a szemed? Talán most is? Mutatjuk, mit kell tudnod a szemszárazságról, méghozzá infografika segítségével!

Miért is kell nekünk egyáltalán könny, ha nem épp a meghatottságot szeretnénk eljátszani egy borzasztó ajándék kézhezvételekor? Nos azért, mert a könny amellett, hogy véd a szemszárazságtól és a kórokozóktól, tápanyaggal látja el a szem külső részén található sejteket. Továbbá mivel egyenletesen oszlik el a szemfelszínen, optikai törőfelületet képez a szaruhártyán. A természetes könny három rétegből áll. A legalsó felel a “tapadásért”, tehát hogy a könnyfilm rögzüljön a szemfelszínen. A középső réteg tartalmazza az ásványi anyagokat, a legfelső, olajos réteg pedig megakadályozza a vizes réteg gyors elpárolgását.

Magyarországon a felnőttek körülbelül 40%-át érinti a száraz szem szindróma, amely könnyezéssel, fájdalommal és akár gyulladással is járhat (a többi tünetet keresd az infografikán). A száraz szem szindrómát sok dolog okozhatja, ilyen mondjuk a szennyezett levegő, a túl sok kijelző előtt töltött idő, lehet más betegségek tünete, de az is megesik, hogy az embernek túl széles a könnycsatornája. Mindegyikre van ilyen vagy olyan megoldás, és mindet megtalálod az infografikán, azonban ha a száraz szem szindróma tüneteit tapasztalod, érdemes orvoshoz fordulni!

Forrás: Focus Medical

Magyarországon a szemszárazság az egyik leggyakrabban előrforduló szemészeti tünet. Szakmai becslések szerint minden ötödik hazánkfia szenved valamilyen mértékben ettől a problémától, az idősebb lakosság körében ez az arány pedig elérheti a 50%-ot is! 

Az egészséges ember szemében a könny vékony filmréteget képez a szem legkülső felületén, így védi az ott található élő sejteket a kiszáradástól és a kórokozóktól, másrészt egyenletes eloszlása révén tökéletesen sima optikai törőfelületet képez a szaruhártya felszínén, ezért a látásunk minőségét közvetlenül is befolyásolja. A könnyfilm három rétegből áll. Legalsó rétege egy mucin nevű anyagot tartalmaz, ami "rögzíti" a könnyfilmet a szem felszínéhez. A középső réteg főleg vízből és a benne oldott egyéb összetevőkből áll. A harmadik, legkülső réteg lipidtartalmú, amelynek olajszerű állaga megakadályozza a vizes réteg gyors  elpárolgását. 

Tünetei

A száraz szem szindróma tünetei akkor jelentkeznek, ha ezzel a könnyfilmmel valami nincs rendben. Ezek a következők: a szemben jelentkező csípő, viszkető érzés, esetleg gyulladás, fájdalom, fényérzékenység, könnyezés, homályos látás, vagy idegentestérzés. 

A száraz szem szindróma okai

A szemszárazság okai rendkívül sokfélék lehetnek. Legegyszerűbb esetben az erős szél és a száraz vagy szennyezett levegő okozza, ilyenkor párásítással vagy akár megfelelő védőszemüveggel is orvosolhatók a tünetek. A túlzott számítógép-használatból adódóan is kialakulhat szemszárazság, mert a monitor elmélyült figyelése közben kevesebbet pislogunk, és mivel egyébként a pislogás oszlatja szét a termelődő könnyet a szem felszínén, pislogás nélkül kiszárad a szem felszíne. Tudatos pislogással, a munka rendszeres megszakításával elmúlhatnak a tünetek. 

Bonyolultabb esetben a szemszárazságot komolyabb fiziológiai probléma is okozhatja, melyet nem mindig egyszerű beazonosítani, hiszen számos ok húzódhat meg a háttérben. Gyógyszerek - elsősorban gyulladásgátlók, antidepresszánsok, antiallergének - mellékhatásaként is kialakulhat, nőknél a változókor velejárója lehet. Bizonyos betegségek melléktüneteként is kialakulhat szemszárazság, pl. autoimmun betegségek, de a reumatológiai kórképeket, bizonyos allergiás betegségeket vagy a pajzsmirigy betegségeit is kísérheti a szem kiszáradása. Az is lehet, hogy van elég termelődő könny, csak az összetétele nem optimális, ezért gyorsan elpárolog, vagy nem tapad meg a szem felszínén, és az is lehet, hogy a könnycsatorna - ami a felgyülemlett könnyet vezeti el - túl széles, ezért elfolyik a termelt könny. 

A könnyet termelő könnymirigyek számára a szaruhártya felszíne alatt található receptorok küldik a jelet, hogy elfogyott a könny, tessék fokozni a termelést. A kényes egyensúly a termelés és a párolgás között akkor is felborulhat, ha ezekkel a receptorokkal történik valami.

Speciális helyzet: lézeres szemműtét után…

Láthatjuk tehát, hogy számtalan oka lehet a szemszárazságnak, azonban van egy szituáció, amikor az orvosi beavatkozás idézi elő a szemszárazságot, sőt a beteget fel is készítik annak bekövetkezésére. A lézeres látásjavító műtétek egyik velejárója ugyanis, hogy ideiglenesen lecsökken a könnytermelődés, amit minden esetben műkönnyel kell pótolni. A műtét során a könnytermelést irányító idegpályák egy része sérül, ezért nem küldik a jelet a könnymirigyeknek, a szem pedig szárazabb marad. Ez rosszul hangzik, de nem annyira vészes, mert az idegpályák idővel újra kapcsolódnak, és a műkönnyet is el lehet hagyni. Ennek az átmeneti időszaknak a hossza változó: van, akinél csak pár hét, de elhúzódhat fél évig is.

A szemszárazság kezelése

Mivel a szemszárazság a legtöbb esetben nem gyógyítható betegség, ezért fontos a folyamatos tüneti kezelés, vagyis a különböző műkönnyek alkalmazása. Emellett a szemtorna, a gyakori pislogás és a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé száradjon ki a szemünk.

Forrás: Focus Medical, hazipatika.com

Hábermann Lívia sikeres színésznő-drámapedagógus-tréner. Számtalan szerepben láthattuk, hallhattuk. Kislánykorában sokat csúfolták a szemüvege miatt, és felnőttként is sok kellemetlenséget élt át rövidlátása miatt. Nemrég viszont a Focus Medical Lézeres Látásjavító Központhoz fordult, hogy visszakaphassa éles látását.

Hábermann Lívia nem mindennapi színészi pályát tudhat magáénak. 1994-től Földessy Margit drámastúdiójában tanult, később ugyanott drámapedagógia asszisztensként dolgozott. Számtalan színházi, tévés és filmes szerepben láthattuk, többek között a Tűzvonalban című sikeres magyar sorozatban. A színpad mellett filmeket szinkronizál, műsort vezet, valamint kreativitásfejlesztő trénerként és drámapedagógusként is tevékenykedik. 2019 óta a Pesti Magyar Színház tagja, a tévében pedig legutóbb a Mintaapákban láthattuk. Remek alakításai közben a nézőknek valószínűleg fel sem tűnt, hogy a színésznő nem lát élesen, és ez komoly nehézségeket okoz a munkájában. 

Gyermekkorában kezdődött

"8-10 éves korom körül édesanyám vette észre síelés közben, hogy elkezdtem bizonytalankodni, nem mertem lecsúszni a pályán. Hamar kiderült, hogy a határozatlanságom legfőbb oka a rossz látás, ugyanis mínusz 2, illetve mínusz 2,75 dioptriás szemüvegre volt szükségem. Azonban a szemüveg miatt sokat csúfoltak, ezért amint lehetett, kontaktlencsére váltottam, és sokszor ki sem akartam venni. Ez viszont problémákat okozott: sokszor begyulladt a szemem, hámsérülésekkel küzdöttem. Bizony volt olyan is, hogy a Mária utcai szemklinika ügyeletén kötöttem ki."

Pedig szemorvosa óva intette a kontaktlencsétől, mivel az komolyabb problémák forrása is lehet, ám sokszor nem lehet megoldani, hogy egy színésznő a munkája során szemüveget viseljen. "Ha a kontaktlencsét nem hordhattam, be kellett vállalnom, hogy homályosan látok a színpadon, ami elég veszélyes volt." - nyilatkozta a művésznő.

 Nézze meg a Hábermann Líviával készített interjút!  

20 év után mondott igent a műtétre

 A szemüveg  a hétköznapokban is sok bosszúságot okozott, nemcsak a munkája során, hiszen állandóan koszolódott, beleakadt a hajába, kényelmetlen volt. Nem is beszélve arról a rengeteg élményről, amiről miatta le kellett mondania, például a vízi sportokról. Már fiatalabb korában is fontolgatta, hogy bevállalja a lézeres szemműtétet, de akkor még korlátozottnak tartotta a lehetőségeket, így beletörődött abba, hogy szemüveget kell hordania. 

Tavaly jött el a fordulópont, amikor édesanyja biztatására felkereste dr. Kerekes Juliannát, a több mint harminc éves tapasztalattal rendelkező Focus Medical szemészeti klinika orvosát. Egy két és fél órás alkalmassági vizsgálat során kiderült, hogy a Visumax HD szemműtét számára a legmegfelelőbb.  "A doktornő felé szinte rögtön kialakult bennem a feltétel nélküli bizalom. Mikor a vizsgálat után kiléptünk az ajtón, rögtön azt mondtam, hogy ő az, aki meg fogja műteni a szemem." A döntés után már gyorsan pörögtek az események.

Éles látás szemüveg nélkül

 A Visumax HD kezelés az egyik legkíméletesebb lézeres látásjavító eljárás, amely az egyéni adottságokhoz igazodó, személyre szabott korrekciót valósítja meg. Különösen ajánlott 40 év felett, mert ilyenkor a szem alkalmazkodó képessége már gyengébb, megjelennek az öregszeműség jelei. A csúcstechnológiás műtét után már 4 órával tisztul a látás. Gyakorlatban nem ritka az akár 100 %-nál jobb eredmény, vagyis a páciensek jobban látnak, mint a kezelés előtt szemüveggel. Ez olyan mértékű javulás, mintha egy régi TV helyett egy vadonatúj, HD televíziót néznénk. Maga a műtét csak pár percet vesz igénybe, a látásjavulás azonnali és a gyógyulási folyamat is rövid. Néhány napon belül visszatérhetünk a napi rutinhoz, sporthoz és a vezetéshez!

 "Ez egy fájdalommentes műtét, de mivel az én szemem túl érzékeny, az érzéstelenítés ellenére is tapasztaltam némi kellemetlenséget." - nyilatkozta a színésznő Másnap fel is hívtak a klinikától, hogy megkérdezzék, hogy vagyok. Ez a törődés hihetetlenül pozitív élmény volt. Szintén másnap volt az első kontroll is, ahol megállapították, hogy 160%-os lett a látásom, vagyis sokkal élesebben láttam, mint korábban a szemüveggel. Ráadásul a speciális eljárás a szem öregedését is késlelteti, vagyis később lesz szükségem olvasószemüvegre."  

"Végre mindent kristálytisztán látok..."

 "És hogy milyen érzés hosszú évek után eldobni a szemüveget és kontaktlencsét? Az első pár napban reggel, ébredéskor még kerestem az éjjeliszekrényen a szemüvegemet, de most már olyan, mintha sosem lett volna rá szükségem. Olyan jó arra ébredni, hogy mindent kristálytisztán látok" - mondja a színésznő. Végre új dolgokat próbálhatok ki - ezúttal szó szerint élesben."

"Régebben előfordult, hogy jóga közben lecsúszott a szemüvegem. Vagy úgy jártam jazzbalettre, hogy fogalmam sem volt a lépésekről, mert a hátsó sorban álltam, és nehezen vettem ki, hogy mit csinál az oktató elől. Most egészen új érzés lesz sportolni, és izgalommal várom a nyarat is, hiszen végre nem kell majd attól tartanom strandolás közben, hogy kiesik a kontaktlencsém" - sorolja lelkesen. A legfontosabb, hogy az önbizalma is megnőtt, mióta lerakta a szemüveget. Ez nemcsak a magánéletében, hanem a munkája során is fontos.  "Biztonságot nyújt és nagyon komfortos. Azelőtt a szemüveg sokszor leszedte a sminkemet, ezért újra és újra sminkkorrekcióra volt szükség, de ma már ilyen nincs. Hihetetlen, hogy mennyi apróságon múlik a szabadságérzés. Az, hogy nem köt szemüveg, nem köt kontaktlencse, óriási szabadság. Minőségibb életet élek, ezért aki teheti, annak javaslom a műtétet."

Ön is szívesen átélné a gondtalan éles látás élményét? 

Jelentkezzen alkalmassági vizsgálatra, mert most kedvezménnyel veheti igénybe a Visumax HD szemműtétet

A szemünket érintő problémák egy részét nem szoktuk betegségnek nevezni, ám kellemetlen hatásuk kiküszöbölése azért a szemészorvos feladata. Bizonyos problémák viszont súlyos betegségeket takarhatnak, melynek elbagatelizálása látásvesztéshez is vezethet. 

Lássuk tehát, mik a leggyakoribb szemproblémák, ám már előre szólunk, hogy nem lesz egyszerű sorrendet felállítani, mert a problémák gyakorisága sokszor függ az életkortól, valamint attól, hogy a súlyosabb, vagy a kevésbé súlyos változatait vizsgáljuk. 

1) Rövidlátás

Kutatók arra számítanak, hogy 2050-re a világ népességének fele rövidlátó lesz. Lényege, hogy a szemlencse által fókuszált fénysugarak nem az ideghártyán találkoznak, hanem még előtte, ezért az ideghártyán homályos kép keletkezik, ha távoli tárgyakat figyelünk. A közeli tárgyak szemlélésekor a szemlencse még képes fókuszálni. Oka gyakran örökletes, és vagy a szemlencse túl erős fénytörő hatása áll a háttérben, vagy a megnyúlt alakú szemgolyó, de vannak más, ritkább típusai is. Létezik ideiglenes rövidlátás is, ami a kiváltó hatás elmúltával maga is elmúlik. A tartós rövidlátást legtöbbször "mínuszos", vagyis homorú szórólencsével lehet korrigálni, vagy  lézeres szemműtéttel.

2) Távollátás

 A Wikipédia szerint az emberek 50%-a távollátó. A jelenség tulajdonképpen a rövidlátás ellentéte. Tehát ilyenkor a közeli tárgyakat nem képes az ideghártyára fókuszálni a szemlencse, mivel annak törőereje túl kicsi, vagy a szemgolyó alakja nem teljesen gömb alakú, vagyis inkább rövid, mint hosszú. Az enyhe távollátást képes bizonyos korlátok között kompenzálni a szem akkomodációval, de ez energiát emészt fel, és gyakori szemfáradtsághoz vezet. Idővel viszont - a távollátás erősödésével - már szemüvegre van szükség. Korrigálása "plusszos", vagyis domború gyűjtőlencsével történik, vagy lézeres szemműtéttel.

3) Cilinderes szem

Tudományos nevén asztigmia. Ez is az emberek jelentős hányadát érinti, de inkább csak enyhe formában. Lényege, hogy a szemlencse vagy a szaruhártya görbülete nem mindenütt egyforma, például vízszintesen domborúbb, függőlegesen kevésbé, ezért a fényt képtelen egy pontba fókuszálni: egy tárgypont képe nem pont lesz, hanem két különálló kis vonal különböző síkokban, vagyis akárhogy erőlködik a lencse, nem lát éles képet se távolra, se közelre. Következménye lehet, hogy a szem teljesen felhagy az akkomodációval (alkalmazkodással, fókuszálással), vagy pedig - ha csak az egyik szemben van asztigmia - akkor a másik teljesen dominánsá válik. Korrekciója cilinderes szemlencsével, vagy lézeres műtéttel lehetséges. A cilinderes szemlencsének két dioptriája van, két külön síkban, amelyeknek a szögét is meg kell adni. Tehát pl. 2-es és 2,5-ös egymással 70 fokos szöget bezárva. Ezért a cilinderes lencsék teljesen egyediek, és az sem mindegy, hogy milyen szögben állítva nézünk át rajtuk. Erre főleg a kontaktlencsék esetén nehéz figyelni.

4) Szürkehályog

A szürkehályog (cataracta) nem pusztán látásprobléma, ez egy lassan kialakuló, súlyos szembetegség, amely akár vaksághoz is vezethet. Világszerte a látásvesztés legfőbb oka, főleg azokban az országokban, ahol rossz az egészségügyi ellátórendszer. Lényege, hogy a szemlencse a benne lévő fehérjék kicsapódása miatt egyre inkább elhomályosodik akadályozva ezzel a látást. Kialakulása az életkor előrehaladtával egyre valószínűbbé válik. A 80 év felettiek közel 70%-át érinti, de ez az arány függ a szociális ellátottságtól és a lakóhely földrajzi elhelyezkedésétől is. Létrejöttét segíti az erős napfény, a dohányzás és az egészségtelen életmód. Kialakulásának lassítását pedig értelemszerűen a sok mozgás, a növényi étrend és a dohányzás mellőzése támogatja. Kezelése kizárólag az elhomályosult szemlencse műtéti eltávolításával, és mesterséges lencsével való helyettesítésével történik. Ez ma már teljesen fájdalommentes, egynapos rutinbeavatkozás.

5) Öregszeműség

Sokakat érint, mivel - ahogy a nevében is benne van - öregkorban szinte biztosan jelentkezik, ezért szinte mindenkit elér előbb-utóbb. Lényege, hogy a szemlencse elveszíti akkomodációs (alkalmazkodási) képességét, vagyis nem tud alkalmazkodni a közeli, valamint távoli tárgyakhoz, ezért vagy elsősorban olvasáshoz, de az esetek egy részében távolra nézéshez is kell szemüveg. Mivel a távolra nézéshez más fókusztávolságú lencse kell, mint az olvasáshoz, ezért az öregszeműek vagy két szemüveget hordanak maguknál, vagy bifokális, esetleg multifokális szemüveglencsét használnak. Lézeres szemműtéttel nem lehet visszaadni a szemlencse rugalmasságát, viszont a két szemet két különböző fókusztávolságúra beállítva megtanul az illető látni közelre is és távolra is, vagyis az öregszeműség is jól kezelhető lézeres kezeléssel.

Az autónkat időnként elvisszük szerelőhöz akkor is, ha nincs semmi baja, hogy átnézzék, és megelőzzék a komolyabb problémákat, pedig az csak egy tárgy. A szemünk a külvilággal való kapcsolattartás egyik legfontosabb szerve. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire lényeges, hogy vigyázzunk rá egész életünkben. Természetesen ne az autónkkal való bánásmód legyen a referencia, mikor a szemünk egészségéről van szó, de az is igaz, hogy szomorú lenne, ha az autónk előkelőbb helyzetben lenne a gondoskodás terén. 

Miért fontos akkor is elmenni időnként a szemorvoshoz, ha nincs semmi tünetünk?

Három okunk van erre: 

1) Egyrészt a betegségek egy jelentős része még nem okoz maradandó károsodást, ha időben diagnosztizálja a szakember, és a megfelelő terápiát elkezdjük. Ez a szembetegségekkel is így van. 

2) Másrészt a szem nem csak a lélek tükre, de a testi egészség tükre is, tehát nagyon sok betegség diagnosztizálható a szem segítségével. Ilyen például a cukorbetegség, amelyre következtetni lehet a szemfenéki erek állapotából, vagy a magas vérnyomás, és az érelmeszesedés. 

3) Harmadik érv a rendszeres szűrésre pedig az, hogy ha nem is okoz egy-egy fel nem tárt betegség maradandó károsodást, mindenképpen csökkenthetők a várható kellemetlenségek az által, hogy időben kezeljük a bajt. Magyarul: mi értelme szenvedni, és halogatni a megoldást, ha létezik segítség?

Milyen életkorban, milyen gyakran kell szűrővizsgálatra menni?

Ahogy más szervek esetében is, úgy a szemnél is elsősorban a gyermekkori, valamint az időskori szűrés a legfontosabb. A gyerekek szervezete még kialakulófélben van, nem lehet tudni, hogy van-e olyan rejtett fejlődési rendellenesség, amely kezelést, de legalábbis odafigyelést igényel. A gyermekek esetén a védőnő, vagy az iskolaorvos amúgy is elvégez bizonyos alapvizsgálatokat, de ha szülőként bármilyen tünetet tapasztalunk, akkor függetlenül ezektől a rendszeres vizsgálatoktól azonnal forduljunk szakemberhez! 

Mik lehetnek ezek a tünetek? 

Például ha a gyerek kancsalít, vagy túl közelről, esetleg túl távolról nézi a képeskönyvet, gyakran dörzsöli a szemét, túl gyakran pislog, szédül, esetleg fáj a feje. Gyerekek esetében különösen igaz az, hogy a betegség időben történő felfedezése és kezelése esetén a baj visszafordítható, és ebben az esetben nem alakul ki miatta még nagyobb baj. Ha például a szemtengelyferdülés (kancsalság) nincs megfelelően korrigálva, akkor kialakulhat a tompalátás, melynek lényege az, hogy az agy "kikapcsolja" az egyik szemet azért, hogy ne zavarja a másik szem által alkotott képet. A kancsalságot természetesen könnyen észreveszi maga a szülő is, de a hasonló következményekkel járó asztigmiát már nem.

Idősebb korban - 40 év felett - pedig azért kell gyakrabban szemészeti vizsgálatra járni, mert ebben az életkorban már jelentkezni kezdenek azok a szemproblémák, amelyek szinte mindenkit elérnek idővel, de legalábbis megnő a valószínűségük a korral. Ilyenek az öregszeműség (presbiópia), aminek az egyik első jele, hogy olvasószemüvegre van szükségünk, mert gyengül szem rugalmas tartórendszere és csak egy szűkebb távolságtartományra képes megfelelően fókuszálni a szemlencse. Ez a probléma szerencsére lézeres szemműtéttel jól korrigálható. Szintén a korral nő a valószínűsége a szürkehályognak, ami már veszélyesebb betegség, hiszen látásvesztéshez is vezethet, ám műtéttel szintén jól korrigálható.  A zöldhályog ritkább betegség, a kor előrehaladtával ennek a valószínűsége is nő. Ha kialakul, akkor komolyabb következményei is lehetnek, ráadásul erre nem jelent megoldást a lézeres szemkorrekció. 

Ha romlást érzékelünk a látásunkban, akkor ne nyugtassuk magunkat azzal, hogy ez biztosan a jól ismert, ártatlan öregszeműség, hiszen a látásromlás hátterében nem csak ezek az okok húzódhatnak meg, hanem komolyabb problémák is. Ezért érdemes mindenképpen szakemberrel felállíttatni a diagnózist.

Milyen esetekben javasolt még gyakrabban szemorvoshoz járni?

A szembetegségek jelentős része örökletes, ezért akinek a felmenői között előfordultak az említett szemproblémák - akár a rövidlátás is -, azoknak mindenképpen érdemes gyakrabban ellátogatni a szakrendelésre. A genetikai kódot természetesen nem fogja tudni a szemorvos felülírni, de a kellemetlenségeket mindenképpen minimalizálni fogja. 

Szintén fontos, hogy gyakrabban járjon szemészeti ellenőrzésre az, akinek a munkája vagy más körülményei miatt a szeme fokozott igénybevételnek van kitéve. Vagy azért, mert olyan kémiai anyagok vannak jelen a munkahelyén, vagy azért mert a fizikai körülmények - például fényviszonyok, hőmérsékleti viszonyok - olyanok. 

És van egy harmadik csoport is, akinek érdemes gyakrabban ellátogatni a szemorvoshoz, és ebbe a csoportba akár mindenki belegondolhatja saját magát is, ez azokat takarja, akiknek fontos a megélhetésükhöz a jó látás. Vagyis szinte mindenki, kivétel talán nem is nagyon van.

Az ember amíg él, remél - főleg, ha a kor előrehaladtával változásokat észlel a testén. Itt fáj, ott húzódik és mintha a látásunk se lenne a régi. Szerencsés, aki negyven éves kora körül nem tapasztalt látásromlást, mutatjuk miért.

Az emberek többsége általában a negyvenes évei első felében érzékeli először, hogy az apróbb betűk olvasása már nem úgy megy, mint régen. Egyre távolabb kell tartaniuk az olvasott szöveget, hogy valamennyire élesnek lássák a képet. Néha ehhez a jelenséghez még fejfájás is társul. Ezeket az úgynevezett presbiópia, azaz az öregszeműség okozza.

Miért történik ez?

Feltehetnénk a nagy “Miért én?” kérdést, de sajnos az öregszeműség mindenkit utolér. 40-45 éves korunk felett ugyanis a szemlencsében lévő kötőszöveti rostok fokozatosan veszítenek rugalmasságukból, és ez ellen nem tehetünk semmit. Ebből az is következik, hogy a presbiópiát megelőzni nem lehet, csak a kezelésére van mód. Minél rugalmatlanabbak a kötőszöveti rostok, annál jobban csökken a szemlencse fókuszáló képessége. A presbiópia akkor kezdődik, mikor azt vesszük észre, hogy a megszokott olvasási távolságból - 25-30 centiméterről - már nem látjuk tűélesen a betűket és a fókuszálás is egyre nehezebben megy. Eleinte ezt inkább a délutáni, esti órákban érzékelhetjük, amikor a szem már fáradtabb és a látási viszonyok sem a legtökéletesebbek, de később általánossá válik.

A kezdeti időszakban talán elegendő lehet erősebb fényforrás felé tartani az olvasnivalót, vagy egyre messzebb tartani a szöveget, ám egy idő után, ezek a probálkozások sem segítenek. Sokan ilyenkor gondolnak először arra, hogy érdemes lenne felkeresni a szemészüket. 

Az öregszeműség jellegzetessége, hogy csak a közelre látást befolyásolja, a távoli látásélességet nem. Általában nem drasztikusan romlik a szemünk állapota, átlagosan 5-10 évenként romlik egy dioptriát. A látásromlás nagyjából 50-60 éves korra éri el a végpontját, ekkora viszont a szemlencse teljes mértékben elveszíti az alkalmazkodóképességét.

Különösen felértékelődött az éles látás igénye a járványidőszakban, amikor az emberek a bezártság  egyhangúságát olvasással vagy film-, illetve sorozatnézéssel igyekeznek enyhíteni. Most már nemcsak a munkánk során fontos, hogy élesen lássunk, hanem a beszűkült kikapcsolódási lehetőségeinknek is alapvető feltételévé vált.

 Ha már megelőzni nem lehet, legalább gyógyítható az öregszeműség?

A látásromlás kezelésére ma már többféle módszer is létezik. A legelterjedtebb természetesen a szemüveg és a kontaktlencse, de mindkettőnek megvannak a maga hátrányai. Ha már nagyon rossz a látásunk, akkor például fürdés után csak vakon tapogatózunk, amíg el nem érjük a szemüvegünket, a kontaktlencse nem megfelelő tárolása és tisztítása pedig gyakran okoz csúnya gyulladást. Egyik opció sem igazán megnyerő, főleg ha nem csak egyetlen szemüvegre kell figyelnünk.

Létezik azonban egy megfelelő, hosszútávú megoldás. A lézeres olvasószemüveg-kezelés vagy a szemlencse műtéti úton történő cseréje teljes és végleges javulást hozhat. A lézeres beavatkozás során a szaruhártya törőerejét módosítják, míg a műtéti megoldásnál (a szürkehályog-műtéthez hasonlóan) a szemlencse állományát távolítják el, majd annak helyére multifokális műlencsét ültetnek be. Bármelyik lehetőséget választjuk, egy életre megszabadulhatunk a szemüvegtől/kontaktlencsétől, és akármilyen ijesztően is hangzanak, ezek manapság már gyors, fájdalommentes rutineljárásnak számítanak.

Ha már elege van abból, hogy a szemüvegével sem lát igazán igazán jól, akkor itt az ideje,  fontolóra venni a látásjavítás korszerűbb formáit! Első lépésben érdemes egy alkalmassági vizsgálaton részt venni, hogy kiderüljön, alkalmas-e a szeme a lézeres látásjavításra.

Amikor az emberek látásproblémáról beszélnek, akkor általában a rövidlátásra vagy a távollátásra gondolnak. Az asztigmia szót nemigen hallani a hétköznapi beszélgetések során, pedig ez a harmadik leggyakoribb fénytörési hiba. A legtöbben - tévesen - szemtengely-ferdülésnek nevezik, és egyből a kancsalságra asszociálnak, pedig egyáltalán nem erről van szó. Most elmondjuk, mi is az az asztigmia.

Míg a kancsalság a szemek hibás állását jelenti, az asztigmia a szaruhártya formai tökéletlenségéből fakad, és meglehetősen sok embert érint, csak nem tudják, hogy így hívják azt a jelenséget, ami ellen épp a legújabb szemüvegükkel felvértezve küzdenek.

Asztigmia esetén a tárgyakat - bármilyen távolságra vannak - elmosódottan, homályosan látjuk. Akkor jelentkezik ez a probléma, ha a szaruhártya nem tökéletesen gömb felszínű, hanem inkább egy kicsit leeresztett, enyhén összenyomott labdára hasonlít. Az ilyen formájú szaruhártyára érkező fénysugarak nem egy pontban találkoznak, hanem két gyújtópontot hoznak létre, ezért a látott kép sajnos homályos lesz.

 Mitől alakul ki az asztigmia és mik a fő tünetei?

Az asztigmia lehet örökölt tulajdonság, de kialakulhat a növekedés során is. A legfőbb tünet a homályos látás, de okozhat fejfájást, szemfáradságot, betűtévesztést és gyengítheti a koncentrációs képességet is. Ezek a tünetek gyakran csak akkor fordulnak elő, amikor huzamosabb ideig fókuszálunk egy pontra, mondjuk olvasás, gépezés vagy tv-nézés közben. A szemünk ezen tevékenységek közben erőlködik, hunyorgunk, és ez könnyen vezethet a felsorolt tünetekhez.

 Hogyan kezelik az asztigmiát?

Az asztigmiát leggyakrabban szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálják, de aki végleges megoldásra vágyik, az a lézeres látásjavítást választja.

Aki szemüveggel igyekszik javítani a helyzeten, az cylinderes lencséjű szemüveget hord. Az asztigmia értékét dioptriában mérik - mint a rövid- és a távollátásét. Cylinderes lehet olyan szemüveglencse, ami nem dioptriás (amikor nincs mellette egyéb fénytörési hiba), de természetesen lehet dioptriás is.

Ma már többféle tórikus kontaktlencse is elérhető az asztigmia kezelésére, amelyek esetében különösen fontos a megfelelő illeszkedés. Mivel a tórikus kontaktlencsék egy adott iránnyal rendelkeznek, a megfelelő helyzetben kell a szemfelületen maradniuk. Ha a lencsék nem illeszkednek megfelelően, a látás élessége is megszűnik.

Aki szemüvegről kontaktlencsére váltana, mindenképp vizsgáltassa meg előbb a szemét, mert nem ugyanolyan értékű cylinderre lesz szüksége a kontaktlencsén, mint a szemüveglencséjén volt!

 Végleges megoldást pedig a lézeres szaruhártya-korrekció jelenthet. A lézeres kezelést pontos görbületi térkép alapján tervezik, így a legapróbb egyenetlenségek is korrigálhatók. A beavatkozás teljesen fájdalommentes, és utána szinte azonnal tapasztalható a javulás. Akit pedig eddig a hosszúnak vélt lábadozási idő tartott vissza, az akár azonnal be is jelentkezhet az alkalmassági vizsgálatra, hisz például a Focus Medicalban alkalmazott legújabb módszereknek hála akár már a szemműtétet követő napon munkába állhat!

Magyarországon a szemszárazság az egyik leggyakoribb szemészeti tünet. Szakmai becslések szerint minden ötödik hazánkfia szenved valamilyen mértékben ettől a problémától, az idősebb lakosság körében ez az arány pedig elérheti a 50%-ot is!

Az egészséges ember szemében a könny vékony filmréteget képez a szem legkülső felületén, így védi az ott található élő sejteket a kiszáradástól és a kórokozóktól, másrészt egyenletes eloszlása révén tökéletesen sima optikai törőfelületet képez a szaruhártya felszínén, ezért a látásunk minőségét közvetlenül is befolyásolja. A könnyfilm három rétegből áll. Legalsó rétege egy mucin nevű anyagot tartalmaz, ami „rögzíti” a könnyfilmet a szem felszínéhez. A középső réteg főleg vízből és a benne oldott egyéb összetevőkből áll. A harmadik, legkülső réteg lipidtartalmú, amelynek olajszerű állaga megakadályozza a vizes réteg gyors elpárolgását.

A szemszárazság tünetei

A száraz szem szindróma tünetei akkor jelentkeznek, ha ezzel a könnyfilmmel valami nincs rendben. Ezek a következők: a szemben jelentkező csípő, viszkető érzés, esetleg gyulladás, fájdalom, fényérzékenység, könnyezés, homályos látás, vagy idegentestérzés.

A szemszárazság okai

A szemszárazság okai rendkívül sokfélék lehetnek. Legegyszerűbb esetben az erős szél és a száraz vagy szennyezett levegő okozza, Ilyenkor párásítással vagy akár megfelelő védőszemüveggel is orvosolhatók a tünetek. A túlzott számítógép-használatból adódóan is kialakulhat szemszárazság, mert a monitor elmélyült figyelése közben kevesebbet pislogunk, és mivel egyébként a pislogás oszlatja szét a termelődő könnyet a szem felszínén, pislogás n.lkül kiszárad a szem felszíne. Tudatos pislogással, a munka rendszeres megszakításával elmúlhatnak a tünetek. Bonyolultabb esetben a szemszárazságot komolyabb fiziológiai probléma is okozhatja, melyet nem mindig egyszerű beazonosítani, hiszen számos ok húzódhat meg a háttérben. Gyógyszerek - elsősorban gyulladásgátlók, antidepresszánsok, antiallergének - mellékhatásaként is kialakulhat, nőknél a változókor velejárója lehet. Bizonyos betegségek melléktüneteként is kialakulhat szemszárazság, pl. autoimmun betegségek, de a reumatológiai kórképeket, bizonyos allergiás betegségeket vagy a pajzsmirigy betegségeit is kísérheti a szem kiszáradása. Az is lehet, hogy van elég termelődő könny, csak az összetétele nem optimális, ezért gyorsan elpárolog, vagy nem tapad meg a szem felszínén.

A könnyet termelő könnymirigyek számára a szaruhártya felszíne alatt található receptorok küldik a jelet, hogy elfogyott a könny, tessék fokozni a termelést. A kényes egyensúly a termelés és a párolgás között akkor is felborulhat, ha ezekkel a receptorokkal történik valami.

Speciális helyzet: lézeres szemműtét után

Láthatjuk tehát, hogy számtalan oka lehet a szemszárazságnak, azonban van egy szituáció, amikor az orvosi beavatkozás idézi elő a szemszárazságot, sőt a pácienst fel is készítik annak bekövetkezésére. A lézeres látásjavító műtétek egyik velejárója ugyanis, hogy ideiglenesen lecsökken a könnytermelődés, amit minden esetben műkönnyel kell pótolni. A műtét során a könnytermelést irányító idegpályák egy része sérül, ezért nem küldik a jelet a könnymirigyeknek, a szem pedig szárazabb marad. Ez rosszul hangzik, de nem annyira vészes, mert az idegpályák idővel újra kapcsolódnak, és a műkönnyet is el lehet hagyni. Ennek az átmeneti időszaknak a hossza változó: van, akinél csak pár hét, de elhúzódhat fél évig is.

A szemszárazság kezelése

Mivel a szemszárazság a legtöbb esetben nem gyógyítható betegség, ezért fontos a folyamatos tüneti kezelés, vagyis a különböző műkönnyek alkalmazása. Emellett a szemtorna, a gyakori pislogás és a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárulhat ahhoz, hogy kevésbé száradjon ki a szemünk.

A szem fénytörési hibái közül a távollátás a leggyakoribb: az emberek 50%-át érinti, míg a közellátás csak 10%-ot. Ennek ellenére hogyan lehetséges, hogy nem szemüveges minden második ember?

Hogyan is működik a szemünk?

Ahhoz, hogy megértsük a távollátás lényegét, először fussuk át, hogy mi is történik a fénnyel a szemünkben, míg végül éles képet alkot a retinánkon! A tárgyakról a fény széttartó sugarakban távozik. Ha ezeket a fénysugarakat fognánk fel valamilyen fényérzékeny felülettel, akkor semmi mást nem látnánk, mint egy nagy homályt. Ahhoz, hogy leképezzük a távolabbi vagy kevésbé távolabbi tárgyakat erre a felületre, a fénysugarakat arra kell rábírni, hogy ne széttartóak legyenek, hanem újra közelítsenek egymáshoz, majd pont a kijelölt felületen találkozzanak. Ha túl hamar találkoznak, akkor is homályos lesz a kép, és ha túl későn, akkor is homályos lesz a kép. Az összetartást két lépésben oldja meg a szem: egyrészt a szaruhártya is végez egy nagy adag fénytörést, majd a szemlencse fejezi be a munkát. Mivel a közelebbi és a távolabbi tárgyakról induló fénysugarak sajnos nem ugyanolyan távol találkoznak, ezért változtatni kell a fény törőképességét. Ezt a rugalmas szemlencse domborításával, vagy laposításával oldja meg a szem: ha közelre nézünk, akkor megfeszülnek a sugárizmok, és a szemlencse domborúbb lesz, ha pedig elernyednek az izmok, akkor kilapul, és távolra látunk élesebben. 

Mitől lesz valaki távollátó?

A távollátó szem problémája tehát abból adódik, hogy ha távoli tárgyat nézünk, akkor a fénysugarak még a fényérzékeny felületen, vagyis a retinán találkoznak, de ha közelebbi tárgyat, akkor a szem már nem tudja eléggé összehúzni a fénysugarakat, ezért azok a retina mögött fognak találkozni, ezért homályos lesz a kép. 

Ennek oka lehet az, hogy maga a szemgolyó nem elég hosszú. Ahány milliméter az eltérés az optimálistól, általában kb. ugyanannyi dioptriás távollátás az eredmény. 

Másik ok lehet a szemlencse vagy a szaruhártya nem megfelelő görbülete. Ha túl laposak ezek az optikai "alkatrészek", akkor túl kicsi lesz a szem törőképessége, és megint csak gond lesz a közeli tárgyakról érkező fény fókuszálásával. 

A harmadik ok a szemlencse vagy a szaruhártya anyagának nem megfelelő törésmutatója vagyis annak anyagi összetétele lehet, hiszen az eltérő anyagi összetételű folyadékok eltérő mértékben törik meg a fényt, mikor az átlépi a hátárfelületüket.

Még van néhány ritkább ok, de ez a három a leggyakoribb, és ennek a háromnak a hátterében is pusztán genetikai okok állnak, vagyis a távollátás örökletes - ha nem is betegség, de - probléma.

Mik a távollátás tünetei?

Ez egy elég buta kérdésnek tűnik, hiszen mi más lehetne a tünete a távollátásnak, mint az, hogy az illető a távoli dolgokat élesen látja, míg a közeli dolgokat kevésbé. A helyzet azonban az, hogy az enyhébb távollátást a szemlencse még simán képes korrigálni, főleg fiatal korban, vagyis az alapállapothoz képest jobban megfeszül, domborúbbá válik, ehhez azonban folyamatosan tónusban kell tartani a sugárizmokat, ami szemfáradáshoz, fejfájáshoz vezethet. Ugyanez a korrigáló mechanizmus ráadásul megzavarja az agynak azt a képességét, hogy összehangolja a két szem működését, és térben lásson, ezért kancsalság alakulhat ki. Ettől függetlenül simán le lehet élni egy fél életet úgy, hogy az ember nem tudja, hogy távollátó, csak amikor a kor előrehaladtával csökken a szemlencse  rugalmassága, vagyis jön az idős szem szindróma (presbiópia), akkor már nem tudja kompenzálni a távollátást, és olvasószemüvegre lesz szükség. Fiatal korban a szem alkalmazkodó-képessége 13 dioptria körül van, míg 50 éves korra ez már lecsökken 2,5 dioptriára. Ebbe már nem fér bele egy 3 dioptriás távollátás.

Hogyan lehet korrigálni a távollátást?

Mivel sem a szemgolyó alakját, sem a lencse anyagi összetételét nem lehet számottevően befolyásolni, ezért marad a törőfelületek görbületének javítása. Erre négy módszer létezik: szemüveg, kontaktlencse, intraokuláris lencse, lézeres szemkorrekció. 

• A távollátók plusszos szemüveget hordanak, tehát domború lencse van a szemüvegükben, ugyanez vonatkozik a kontaktlencsére is. 
• Intraokuláris lencsét akkor kap valaki, ha szürkehályog miatt kicserélik a természetes szemlencsét egy mesterséges lencsére. Ilyenkor természetesen optimalizálják a születésétől meglévő fénytörési problémákat is, és előfordulhat jobban fog látni az illető, mint valaha. Ezt a módszer elsősorban idős korban, meglévő szürkehályog probléma kezelésekor alkalmazzák. 
• A lézeres látáskorrekció során a szaruhártya domborulatát változtatják meg úgy, hogy domborúbb legyen, tehát a széleit vékonyítják el a lézersugár segítségével. Fiatalabb korban ez tökéletes megoldás a távollátásra, ám az időskori látásproblémákat, nem oldja meg, amelyek a szemlencse alkalmazkodóképességének a romlásából fakadnak. Idős korban másfajta, összetettebb kezelésre van szükség. 

A koronavírus járvány újabb hulláma magasabbra csap, mint az első és hatásai az élet szinte minden területére kihatnak. A szem egészsége szempontjából is új a helyzet, mind a szemüvegesek, mind a kontaktlencsét viselők fokozottabb odafigyelésre “ítéltettek”. Mire érdemes figyelni a koronavírus járvány idején azoknak, akik kontaktlencsét hordanak?  

A kontaktlencse viselése "békeidőben" is egy kényes kérdés, mivel a lencse behelyezése során folyamatosan figyelni kell a higiéniára. Különösen igaz ez egy járványos helyzetben. Míg általában "csak" azért kell figyelni a tisztaságra, hogy a szemünket ne érje fertőzés, addig most az egész szervezetünkre is figyelni kell. A szem nyálkahártyája ugyanis ugyanolyan bejárat a vírusok számára mint az orr, vagy száj.

 Hogyan lehet tehát fokozni a biztonságot?

Alap, hogy mossunk gyakrabban, alaposabban kezet, ne nyúlkáljunk az arcunkhoz, szemünkhöz feleslegesen! Ezek azok a mozzanatok, melyeket már szinte mindenki betart, de milyen más szempontok jelennek meg a kontaktlencsét viselők világában? 

Ha pusztán végig gondoljuk azt a folyamatot, melynek során a lencse rákerül a szem felszínére, akkor fel lehet térképezni, hogy hol leselkedik a viselőjére valamilyen veszély. Ezeknél a pontoknál kell az eddigieknél is óvatosabbnak lennünk, hogy a kontaktlencse használata biztonságos maradjon

 1) A lencse tárolása

Amennyiben napi lencsét használunk, akkor természetesen nem kell aggódnunk a tárolás miatt, éppen ezért ezekben az időkben a napi lencsék használata javasolt a kétheti vagy havi lencsék helyett. Ha ez mégsem kivitelezhető, akkor figyeljünk oda a tároló tisztaságára, illetve arra, hogy minden nap cseréljük a tároló folyadékot. 

2) A lencse felhelyezése és kivétele

Alapesetben is fontos a kézmosás a lencse felhelyezése és kivétele előtt, hogy ne fertőzzük meg se a lencsét, se a tároló folyadékot, se a tároló edényt és a szemünket se.

A mostani helyzetben figyeljünk oda a kézmosásra még jobban! Kapjon külön figyelmet a körmök tisztítása, az ujjak közötti rész, és a kézmosás ideje se legyen rövidebb 20 másodpercnél!, Viszont azzal is bajt okozhatunk, ha kézmosás után nem töröljük meg alaposan a kezünket, vagy nem hagyjuk megszáradni, hiszen előfordulhat, hogy olyan fertőtlenítőt használunk, amely a szembe kerülve súlyos irritációt okoz, sőt, még a kontaktlencsénk anyagát is károsíthatja! Figyeljünk tehát oda ne csak a kézmosásra, de az utána következő kéztörlésre is!

3) Szemcsepp

Sokan használnak műkönnyet a kontaktlencse viselése során. A műkönny cseppentése is egy veszélyforrás lehet, hiszen ekkor is hozzá kell érnünk a szem környékéhez. Tehát ugyan olyan körültekintően kell eljárnunk, mint a kontaktlencse felhelyezésnél vagy levételnél. Megoldás lehet, ha olyan műkönnycseppet használunk, melynek magasabb a hialuron tartalma, így elérhetjük, hogy kevesebbszer kell majd cseppenteni. 

4) Szemüveg

Nem minden kontaktlencsét lehet folyamatosan hordani, ezért a legtöbb kontaktlencsét használónak van tartalék szemüvege is, amit este és reggel visel, vagy akkor, ha valami gond van a lencséjével, vagy a szemével. A szemüveget a korábbiaknál gyakrabban, alaposan fertőtlenítsük, vigyázva arra, hogy a tisztítószerrel ne tegyünk kárt a szemüveg lencséjében! A szakemberek szerint még mindig kisebb kockázatot vállalnak a szemüvegesek, mint a kontaktlencsések, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a napi rutinunk megengedi, hogy a helyzetnek megfelelő higiénés szabályokat be tudjuk tartani.

Ezért komolyan érdemes megfontolni a kontaktlencse mellőzését a járvány ideje alatt. Ha nincs rá lehetőségünk akkor csak akkor használjunk kontaktlencsét ha a fokozott higiénét meg tudjuk valósítani.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a fenti „higiéniás szabályok” betartása túl nagy terhet jelent, még mindig ellátogathat egy lézeres látásjavító klinikára, ahol véglegesen megszabadítják az előbb taglalt segédeszközöktől.