Minden, ami a szemmel és a látással kapcsolatos

Éles látás

Minden, amit az optikai illúziókról tudni érdemes

2018. február 23. - focusmed

Te is azok közé tartozol, akik úgy gondolják, hiszem, ha látom? Eddig rendben is vagyunk, de mindent elhiszel, amit látsz? Ha csak a látásodra támaszkodsz, könnyebben csaphatod be magad, mint a reggeli kávézáskor a hűtőben felejtett üres tejesdobozzal. Lássuk, hogyan csal meg a szemed!

Vizuális csalódásnak vagy illúziónak nevezzük azt, amikor a szemeddel gyűjtött és az agyadban lecsapódó információ (kép) nem egyezik az objektív valósággal. A vizuális illúziókat 3 fő kategóriába sorolhatjuk: optikai, fiziológiai és kognitív. Az érzéki csalódás mindhárom esetben bekövetkezik de más-más okokból.

Az optikai illúzió

Szó szerinti optikai csalódásról akkor beszélünk, ha az illúzió a látott tárgytól eltérő képet hoz létre. Jó példája az optikai illúziónak az Ames-szoba. A csalós szoba elkészítésekor különböző nézőpontokhoz („kémlelőlyukak”) igazítva tolták el a falakat. Így az eredetileg tégla alakú szoba eltorzult, a falak nem maradtak téglalapok, a padló és a plafon pedig nem vízszintes. Az egyik sarokban a szoba magasabb lett, a másikban alacsonyabb, mint volt. Ha ebbe a szobába egy kémlelőlyukon keresztül nézünk be, a retinális képünk változatlan marad, tehát ugyanúgy tégla alakúnak érzékeljük a szobát, mint a faltologatás előtt. Akkor válik igazán izgalmassá a helyzet, ha elhelyezünk két egyforma alakot a távolabbi és a közelebbi sarokban. Bár tényleg ugyanolyan magasak, az optikai illúzió miatt az egyiket törpének, a másikat óriásnak látjuk. Ha láttad a Gyűrűk urát, te is találkozhattál ezzel a jelenséggel, mert bizonyos jelenetekben ilyen terekkel oldották meg Gandalf és a hobbitok magasságkülönbségét.

ames_room_forced_perspective.jpgKészítette: mosso - optical Illusion, CC BY 2.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=4938891

Fiziológiai illúzió

A fiziológiai illúziók tipikus példái a ragyogó fények következtében létrejövő utóképek és a túlzottan hosszan váltakozó minták adaptálódó ingerei. A fiziológiai illúzió során például úgy észlelhetjük, hogy a látott kép világosodik, dől, változtatja a színét, mozog és hasonlók. Úgy tudjuk, az ingereknek egyéni, meghatározott idegi útjai vannak a vizuális folyamat korai szakaszaiban, és csak egy – vagy pár – csatorna ismétlődő ingerlése okoz fiziológiás egyensúlybillenést, amely módosítja az észlelést. A Hermann-rács illúziójának titka a laterális gátlás, ami azt jelenti, hogy az ingerületet továbbító neuronok olyan módon küldik a jelet, hogy közben a környékbeli neuronok jelküldését egy kicsit gátolják is. Ez a jelenség segíti a kontrasztok érzékelését, de a Hermann-rácsnál be is csap, mert miatta látjuk úgy, mintha a rács villogna (a világos részek sötétedőnek tűnnek, a sötétek világosodónak).

320px-grid_illusion_svg.pngKészítette: User:Tó campos1 - A feltöltő saját munkája, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=648988

Kognitív illúzió

A kognitív illúziók Hermann Helmholtz (19. századi német orvos, fizikus) szerint tudattalan következtetések felé vezetnek. A kognitív illúziók esetében több típust is megkülönböztethetünk: kettős jelentésű, torzító, paradox és képzelt illúziók.

A kettős jelentésű illúzió egy olyan kép vagy tárgy, ami perceptuális kapcsolót vált ki az értelmezési lehetőségek között. Biztosan te is láttad már ezt a kétértelmű rajzot, a Necker-kockát – itt az értelmezés attól függ, milyen a szemlélő térlátása.

400px-necker_cube_svg.png

Kép

A torzító illúzió általában a méretekkel és a görbületekkel játszik. Jó példája ennek az illúziótípusnak a Müller-Lyer-illúzió. Bármilyen hihetetlen, a vízszintes vonalak egyforma hosszúak.

420px-muller-lyer_illusion_svg.png

Kép

A paradox illúziókat olyan képek váltják ki, amikről pontosan tudjuk, hogy lehetetlenek (de legalábbis paradox hatásúak). Gyakran játszott ezzel a jelenséggel a híres M. C. Escher, akinek képeit akár órákon át bogozgathatjuk.

Ajánlott bejegyzés: "Láttatni a lehetetlent"

Utolsó kognitív illúziótípusunk, a képzelt illúzió azt jelenti, hogy olyan tárgyakat is érzékelünk, amik valójában nincsenek is ott. Ha nagyon prózaiak akarunk lenni, akkor akár hallucinációnak is nevezhetjük ezt az érzéki csalódást, de a kognitív illúzió valamivel jobban hangzik.

 

 

 

 

források

www.focusmed.hu

http://www.life.hu/tudatoseletteszt/20151012-te-mit-latsz-a-kepen-8-varazslatos-optikai-csalodas.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Optikai_csal%C3%B3d%C3%A1s

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_altalanos_pszichologia_1/ch07s03.html

http://www.vous.hu/hir/20160404-kultjelzo-optikai-csalasok-ames-szoba

http://panoptika.hu/blog/olvas/permalink:fiziologiai-illuziok-2012-08-27-000000

http://www.topschool.hu/design-gyilkos-optikai-illuziok.html

 

A bejegyzés trackback címe:

https://eleslatas.blog.hu/api/trackback/id/tr9113691716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

H?P? 2018.02.24. 19:40:34

"Biztosan te is láttad már ezt a kétértelmű rajzot, a Necker-kockát – itt az értelmezés attól függ, milyen a szemlélő térlátása."

Ha par masodpercig mereven csak az egyik sarkot nezem, akkor at tudok valtani a ket nezet kozott, es vissza.

2018.02.25. 17:01:10

@H?P?: De amikor először ránézel, akkor csak az egyik verzió jelenik meg az agyadban. Perszehogy tudsz váltani, ha a másik belső sarokra koncentrálsz. De hogy első blikkre melyik verzió ugrik be, az egyes embereknél más.