Minden, ami a szemmel és a látással kapcsolatos

Éles látás

Hogyan olvas a szemünk?

2017. november 10. - focusmed

Mi sem természetesebb annál, hogy ha nyitva van a szemünk, és már megtanultunk olvasni, automatikusan szavakká és mondatokká formálódnak előttünk az akár csak rövid ideig látott betűsorok is. De hogy is működik ez? Hogyan olvas a szem? Jönnek a válaszok.

Megfigyelted már, hogy amikor gépen olvasol, gyakran igyekszel lekövetni a kurzorral az olvasási folyamatod? Nagyon sokan olvasnak így, vannak, akik ki is jelölik az adott sorokat. De ezzel valójában egy kicsit mind átverjük magunkat. A tekintetünk nem egyenletesen halad végig a szavakon és a sorokon. Inkább úgy haladunk, mint ahogy József Attila gondol híres versében a mamára: „meg-megállva”.

jiri-wagner-227925.jpg

Ez azt jelenti, hogy hiába hisszük azt, hogy szóról szóra haladva olvasunk, a gyakorlat mást mutat. Olvasás közben a tekintetünk bizonyos pontokon hosszabban elidőzik, míg másokat egyszerűen átugrik, és gyakran vissza is tér egy-egy korábbi pontra. Amikor a szemünk elidőzik valahol, akkor rögzíti a képet – ezt fixációnak nevezzük. A képrögzítés nemcsak egy, hanem egyszerre több betű feldolgozását jelenti. Az összefüggő szavakból egyszerre sokkal többet tudunk feldolgozni, mint az összefüggéstelenekből. Míg az összefüggéstelenekből egyszerre kettőt tudunk egy fixáció alatt feldolgozni, összefüggőkből akár négyet is. Ha a már feldolgozott részek és az értelmezett jelentések miatt az agyunk „meg tudja jósolni”, nagyjából mik következhetnek, csökkenhet a fixációs távolság, azaz ritkábban pihen meg a tekintet egy-egy adott ponton.

shutterstock_338704538_1.jpg

Ha az olvasási folyamatban olyan szavakkal találkozunk, amit kevésbé érzünk odaillőnek, és látszólag lazábban kapcsolódik az olvasottakhoz, az lassítja az olvasási folyamatot, és növeli a fixáció időtartamát. Ahogy arról már volt szó, olvasás közben vissza-visszakacsintunk a már feldolgozott elemekre is. Ezek a visszaugrások az előre haladó szemmozgást 10-15%-ban szakítják meg. Ezekre azért van szükség, hogy utólag pontosíthassuk, megerősítsük vagy korrigáljuk az eredeti értelmezést.

Mitől függ, milyen gyorsan olvasunk?

Minél több szót ismerünk, és minél több szó tartozik az érdeklődési körünkbe, annál gyorsabban olvasunk. Az ilyen szavakat ugyanis könnyebben dolgozzuk fel, mint a számunkra kevésbé érdekes témakörbe tartozókat és a tabuszavakat. Lassítják az olvasást a sajtóhibák (amik megzavarják a betűk közti összefüggést) és a ritka vagy ismeretlen kifejezések is. Az egyszerűbb, átlátható szerkezetű szövegeket gyorsabban dolgozzuk fel – és ezáltal gyorsabban olvassuk el –, mint a bonyolultabb, sokszorosan összetett mondatokból állókat. Természetesen az sem mindegy, milyen betűtípusú és –méretű szöveget olvasunk. Minél ismertebb a betűtípus, és minél nagyobb a betűméret, annál gyorsabb az olvasás.

ben-white-197668.jpg

Amikor hangosan olvasunk, általában sokkal lassabbak vagyunk, mint néma olvasáskor. Aki rutinos hangos olvasó, az viszont képes lehet arra, hogy feldolgozásban akár egy teljes nyomtatott sorral a kiejtett hangok előtt járjon. Vannak olyanok – gyerekeknél gyakran megfigyelhető –, akik néma olvasáskor is kiejtik magukban a hangokat, és akár még a szájuk is mozog közben. Ők általában lassabban olvasnak azoknál a társaiknál, akik nem ejtik ki magukban a hangokat.

Az olvasási folyamataink tehát nagyon hasonlóak, viszont az olvasási tempónkat számos tényező befolyásolja. Mindenképp ügyelni kell arra, hogy ne terheljük túl a szemet, mert az nagyjából 6 órán át képes különösebb fáradtság nélkül olvasni.

 

források:

www.focusmed.hu

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_06_olvasaskutatas_scorm_04/434_a_szem_mozgsa_olvass_kzben.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_06_olvasaskutatas_scorm_04/435_az_olvass_sebessge.html

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/mama.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://eleslatas.blog.hu/api/trackback/id/tr4113229115

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.11.11. 16:52:44

"Lassítják az olvasást a sajtóhibák"

Érdekes módon nem mindig. Mivel nem betűket, hanem szóképeket vagy még nagyobb egységeket olvasunk, gyakori eset, hogy elütéseket vagy betúk felcserélést észre sem vesszük, mert alapvetően nem változtatják meg a szóképet. Láttam olyan szöveget, biztos valahol megvan a neten, hogy majd' minden szóban felcseréltek betűket, a szöveg mégis könnyen olvasható maradt.

"Aki rutinos hangos olvasó, az viszont képes lehet arra, hogy feldolgozásban akár egy teljes nyomtatott sorral a kiejtett hangok előtt járjon."

Ebben szerepet játszik az expektancia is, vagyis az, hogy pl. egy totál ismeretlen mondat kezdetéből is már gyakran előre látható a mondat szerkezete, vagyis hogy később milyen mondatrészek következnek milyen sorrendben. Az is segít, ha nem teljesen ismeretlen a szöveg témája.

(Az expektancia mellesleg szinkrontolmácsolás közben is nagy szerepet játszik abban, hogy helyesen tudja a tolmács elkezdeni a még ismertlen folytatású mondatot.)

"Ha a már feldolgozott részek és az értelmezett jelentések miatt az agyunk „meg tudja jósolni”, nagyjából mik következhetnek"

Igen, erről írtam fent.

A posztból is látható, hogy az olvasásban a szem és az agy igen szorosan együttműködik. Mindig is kíváncsi voltam (és vagyok) arra, vajon egy sas szemével is ugyanúgy tudnánk-e olvasni, mint a sajátunkkal. Gyanítom, hogy nem, mert már a szemben lezajlik az olvasott képanyag egyfajta előfeldolgozása (nem csak az alakfelismerésre gondolok), így az agyunk már nem a nyers adatokat kapja meg. Ez a tény mellesleg jól kimutatható bizonyos optikai csalódások elemzésekor is. Vagyis azt hiszem, az olvasott szöveg feldolgozásában a szemünk olyan funkciókat is végez, amelyekre egy állat szeme nem lenne képes, mert az évezredek során nemcsak az agyunk, hanem a szemünk is "intelligensebb" lett.