Minden, ami a szemmel és a látással kapcsolatos

Éles látás

Tudod, hogyan működik a szemed?

2017. május 24. - focusmed

Mindenki tanult az általános iskolában a szem működéséről, de a legtöbben már nem is emlékeznek rá, pedig fontos tisztában lenni pár dologgal. A szemedet minden nap használod, ezért tudnod kell, hogyan működik, és hogyan működhetne esetleg még jobban.

shutterstock_326873876.jpg

Először is ismételjük át gyorsan a szem részeit. A szem külső védelmezői a szemhéj, az ínhártya (szemfehérje), a szaruhártya és a könnyréteg, ami az oxigén szállításáért is felel. A szem főbb belső elemei az írisz (az a kékes, zöldes, barnás rész a szemedben, amit az emberek szerelmesen tudnak bámulni), a pupilla (vagyis az a kis sötét bogár az írisz közepén), a szemlencse (ami a közelre és távolra fókuszálást teszi lehetővé) és a retina (ami tele van apró receptorokkal, amiknek köszönhetően összeállnak a látott képek).

shutterstock_174265226_1.jpg

Az „úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére” kifejezés érzékletesen írja le, mi is történik, amikor nyitva van a szem. A pupilla begyűjti a fényt, hogy az a szemlencsén áthaladva a retinán alkosson éles képet. Minél több a fény, a pupilla annál kisebb, és minél kevesebb a fény, a pupilla annál nagyobb. Azért változik a mérete, hogy optimális mennyiségű fényt engedhessen át magán.

A pupilla nagyságát az írisz állítja, ami így nagyjából a fényképező blendéjéhez hasonlítható. A fény az összes rétegen áthaladva a retinán fordított képet alkot, amit aztán az agy forgat a helyére. Kutatók azt is letesztelték, mi történik, ha egy embernek olyan szemüveget adnak, amitől fordítva látja a világot. Érdekes módon – bár eleinte valóban mindent fejjel lefelé látott – az agy korrigálta a „kis csalás” miatt kialakuló zavart, és pár nap után a tesztalany ugyanúgy álló képet érzékelt, mintha nem is lenne rajta a trükkös szemüveg. Persze amikor levette, akkor újra jött a bonyodalom, de az agya pár napon belül azt is helyretette. A szem tehát a közvetítő, de az agy a feldolgozó állomás.

Az agyunk gyakran támaszkodik korábbi tapasztalatainkra, ha látásról van szó. Például hamar megtanuljuk, hogy nagyobbnak tűnik az, ami közelebb van. Bizonyos érzéki csalódások úgy jönnek létre, hogy a képből fizikailag hiányzó részeket az agy a tapasztalatok alapján kiegészíti. Ezt használják ki a híres Maurits Cornelis Escher hihetetlen épületábrázolásai.

escher_waterfall.jpg

Ahhoz, hogy az idő előrehaladtával és a látás romlásával ne tűnjön a világ egy hatalmas, egybemosódó escheri képnek, segítségül hívhatjuk a technikát. A természetes öregedés része, hogy a szemlencse veszít a rugalmasságából, ezért a legtöbb ember idősebb korára közelre nem lát jól. A lézeres látásjavítás legkorszerűbb eszközei, hála a technikai és klinikai kutatásoknak, mára már nem csak a rövid- és távollátást, de az olvasószemüvegességet is kezelni tudják (olvasószemüveg-kezelés), ami után már pár órával újra szemüveg nélkül olvashatjuk a kedvenc regényünket, és távolra is tökéletesen láthatunk. Egy ilyen kezelés után persze nem érdemes azzal kísérletezni, mit látunk jobb, és mit látunk bal szemmel, hiszen az agynak ugyanúgy hozzá kell szoknia a változáshoz, mint a már említett kísérlet esetében.

Mindenkinek ajánlott valóban vigyázni a szeme fényére, és cselekedni, ha bármiféle látásproblémát észlel!

 

forrás:

https://coopervision.hu/latasgondozas-es-az-egeszseges-szemek/hogy-m%C5%B1k%C3%B6dik-l%C3%A1t%C3%A1s

http://opticnet.hu/tudastar/a-szem-felepitese

http://www.vital.hu/themes/sick/szem1.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://eleslatas.blog.hu/api/trackback/id/tr812537827

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.